Az a helyzet, hogy ez egy jó ritmusban elkapott kép, ez egy jó pillanat, és dinamikus is, csak nagyon körbevágtad az egészet, aminek lehet oka az, hogy reklámok voltak a képen, vagy hogy olyan szereplők voltak a képen, akik nem ezt a dinamikát hordozták, én nem tudom megmondani, csak a végeredményt látom. A végeredmény szempontjából a szoknya beleütközik a képhatárba, felfelé is több tér, több levegő kellene, ettől az egész olyan furcsa nekem, hogy ennyire szűk. De ha már vágni kell, akkor ki lehet választani egy szereplőpárost, és itt most adja magát, hogy ki az, az, akit eleve középre komponáltál, és ha fent és lent egy kicsit nagyobb teret adsz neki, akkor oldalirányban a hangszórót, a hegedűst a reklámmal nyugodtan le lehet vágni, mert ez a két szereplő el fogja neked mondani azt, amit akarsz. A többi ennek már csak kiegészítője. Nem ad hozzá többet attól, hogy ők is teljes terjedelmükkel vannak benne. Ha pedig az egész formációt akarod ábrázolni, mert fontos az, hogy ez egy formációs tánc, és jelentése van annak, hogy melyik pár milyen pózban van éppen, akkor van értelme, de akkor hagyj nagyobb teret. Én most ebből a képből azt mondom, hogy ha van belőle fent és lent egy kicsi, de legalább egy fél centit tényleg hozzá tudnék képzelni, főképp fent, akkor ott hozzáadva, kétoldalt pedig vágva, ez egy jó ritmus lehetne. Az biztos, hogy a hegedűst levágnám, meg a másik oldalról a hangszórót is, mert ők statikusak, elvesznek ebből a ritmusból. (hegyi)
értékelés: