Tanít

Tanít

Ha már arról beszélünk, ami az előző képnél a varrásnál, mint zsáner számonkérésre került, akkor azt gondolom, itt jobban teljesítődik a zsáner része ennek a dolognak. Primer módon az eltűnő világban is tökéletesen érthető és működik, az üzenet rendben van, csak nagyon szűkre van vágva. Ha ezt el tudod fogadni tőlem, akkor egyrészt azt gondolom, hogy a kezeknek nagy szerepe van, ennyire nem vághatunk bele a kezekbe. Másrészt azt is gondolom, hogy van egy textilünk, amin már vannak kivarrt részek és van a műveletsor alatt álló rész. Azt a nagy lukat például, ami itt a kép baloldalán keletkezett, azt kitölthettük volna azzal, hogy azt a párnahuzat anyagot arrafelé elmozdítjuk, és nem összegyűrve otthagyjuk Mammucska hasánál. Megint ott billegünk, hogy valamit fölemelünk és példává teszünk, vagy pedig szociografikus megközelítést akarunk? Mind a kettőhöz szűk ez az egész, de itt az esztétika, ami nagy kérdés. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Mennyire igaz ez, eltűnik , igen. Régen anyám mennyit varrta a terítőket. Egyiket varrta a másik után. Ült a fotelban és varrt. Varrt, míg le nem esett az orráról a szemüvege. De hol is vannak azok a terítők?

Új hozzászólás