Vasárnap, madarak, csicsergés, pléd, park, olvasás. És egy tappancsrészlet. Ez is én vagyok. Részben.

Üdvözöljük a Barbarát, nagyon örülünk, hogy idetalált az oldalra. Egy nagyon jó első leckei megoldást talált a Barbara, ahogy itt átnézzük az estiskolát, lassan már két éve jönnek az anyagok, nem mindig egyszerű most már annak, aki új, hogy vajon milyen testrészünket, milyen pózban vagy hogyan próbáljuk megmutatni – bár szerintem innen kezd el izgalmas lenni a lecke megoldása, és hozzáteszem azért a régiek is elkezdhetnék az első leckét újraértelmezni, mert kíváncsi is lennék rá – de ami ebben a leckében nagyon erős, az pont azok a kapcsolódások, azok a kis pontok és fényjátékok, amik az emberi testen, a talpon, a talpat körülvevő pokrócon, nadrágon ezeknek a különbségeiben meg tudnak jelenni. Azért nagyon érdekes lehetett lefényképezni saját magát, hátrafordulva, maga mögé exponálva, szerintem ilyen akrobatamutatványként is. Ami nekem nagyon tetszett azok a kis fényfoltok a talpon főleg, a jobb lábfejen, ott a nagylábujj környékén a bőr redői ahogyan megjelennek ezek a nagyon is fontos és hozzánk tartozó jelzések. Én nagyon köszönöm, és várom, hogy a Barbara hogyan próbálja majd megoldani a többi leckét.
Annyi hozzáfűznivalóm van, hogy ha megtehetitek, akkor a Barbara alkotásait nézzétek meg az ő weblapján, hogy egy merőben más beszédstílusban küldte el ide hozzánk a fotóját, mint amiket ő eddig prezentált a külvilág számára. Ez nagyon fontos, hogy sejthetően ide készült ez a lecke, nem csak elővett valamit az alkotó. Mi ezt megtiszteltetésnek vesszük, hogy foglalkozott ezzel az oldallal, és idő elküldött egy képet, holott elővehetett volna egyet máshonnan, hiszen látszik, hogy folyamatosan foglalkozik fotóval. (szőke)
értékelés: