Tea

Picit ijesztőre sikerült, de ez nem baj, sőt, talán ez az érdeme is ennek a munkának. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a mobiltelefon nem szokta szeretni azt, ha a szemébe világítanak, ijedtében csíkozni kezd. Hát, ez van, tanulmánynak jó. (hegyi)

Hozzászólások

Aha. Szuper lehetett bíblődni vele. De túlment.

Köszönöm az értékelést. Valóban tanulmánynak szánhattam, maximum. Viszont elmulasztottam megadni a készítés körülményeit, paramétereit, akkor ezt most megteszem utólag. Nem mobilos kép. Az történt, hogy volt egy kép a fejemről, ez, azt hiszem, dslr géppel készült, ezt aztán megforgattam a gugli egy pszichedelizáló (? eddig volt ilyen szó?) alkalmazásában, attól lett ilyen olyan. Majd ezt kinyomtattam egy nyomtatóval, ami egyrészt nem képes színes képet nyomtatni, másrészt fekete-fehéret se tudott akkor éppen, mert alig volt benne festék, de azért csak kinyomtattam ezzel, azért is. Ám a papír beakadt, úgyhogy két papír határára nyomtatta a képet. Ezt a két papírt összeragasztottam hátulról, majd pedig betettem két (2) lamináló fóliába (egyet fölülről, egyet alulról, félúton takarták egymást), pöttyintettem alá némi piros festéket, majd beküldtem a laminálóba. Tetszett, tetszett, de nem volt az igazi. Úgyhogy letéptem róla a laminálófóliát (helyes kis felületi sérülések a papíron), majd körbevágtam, igény szerint, végül felkasíroztam egy farostra az egészet. A feltöltött kép ebben a folyamatban akkor keletkezett, amikor a még laminált verziót beszúrtam a mosogató fölötti (ez történetesen tökmindegy, hogy mi fölötti) ufólámpa alá, amiről egyébként egy ilyen teafilter-áztató tojás (?) lógott alá, és így elé(m), ezt pedig lefényképeztem 550D-vel. Így történt. Majd készítek egy képet a (mostani) végeredményről is.

Új hozzászólás