Hát, ahogy a rádióadásban beszéltünk is róla, ennél a képnél a helyzet az, hogy nem igazán sikerült továbblépni azon, amit ha lemegy valaki a Balcsira, láthat télen. Tudom, hogy Gergőnek ez csak látszólag könnyű téma, hiszen a Balaton mellett van a szülői ház, és néha a hozzánk közel álló dolgokat nehezebb elvonatkoztatni. De ahogy a stégen álló meditálós képénél sikerült, úgy a téli Balatonnál is sikerülhet, ha megkeresi azt, ami csak neki szóló üzenet ebben, és azt mutatja meg nekünk. (hegyi)
Kedves Gergely!
Ránézve a képre azt érzem, hogy ebben a márványos, rideg világban a jégtorlaszok előtt a jelzőtábla mégis rejt valamiféle bizonyosságot. Azonnal szembeötlik az a tábla, és arról a reménykedés, akiút jut az eszembe. Járnak is itt, vagy éppen kifele tartunk már a zord időből, úgy érzem a kép láttán. A felhőkön napfényt is érzek. Szerintem e kép hazánk általános téli viszonyait érzékelteti: amely nem szélsőséges és reményteli. A kép formai világáról gránit, vagy márvány jut eszembe. Az olvadó, vizes jég a fehérnél jóval sötétebb tónusából ezt érzem.
Üdv. István
A keddi Fotocaffe műsorban erről a képről is beszélgettünk Sebestyén Lacival.