Tessék kérem örülni!
Hát egy eléggé szürreális és igazából az amerikai kultúrát idéző hangulatot küldött az Anita. Azért azt meg kell jegyeznem, hogy ennél összetettebb, sűrítettebb anyagai is jöttek már. Én úgy gondolom, hogyha, ugye ami az alapvető értéke, vagy izgalma a képnek, amit a fotós megkeresett az az, hogy ez az egészen abszurd nylon Télapó és ez a kis emberke, aki a jövőképe miatt van ennyire szerintem megdöbbenve ezen a furcsa piros ruhás emberen, szóval meg kéne annyira tisztelnünk a kis modellt is, hogy a koponyáját, amelynek nagyon szép az íve, a háttérben lévő sötétítőfüggöny fehérje és szürkéjei miatt, abba a koponyába nem vágunk bele. Mert az hogy a Télapónak a plüss kapucnijának a szélét elvágjuk, azt még azt mondom, hogy rendben van, mert annyira utálom ezt a Télapót, de a kisgyermeknek a koponyaívét, azt jó lett volna meghagyni. Hát én most sok időt evvel a képpel nem vesztegetnék, én visszaadnám Anitának ezt a házi feladatot, hogy esetleg mélyedjen el ebben a fogalmi rendszerben, és azt mondom, hogy ezt a képet viszont szorgalmira áttenném. Az Anita tud ennél jobbat. (szőke)
Igazat adok a koponya levágást illetően, engem maga a tekintet ragadott meg...