Ahogy ránézek, látom, van eleje, közepe és vége. Rengeteg finom apró részlet, amin elkalandozik a szem. Tiszta és világos. Szépség és nyugalom. Lehet egy karácsonyi üzenet is.

Feng Shui??

Győzni? ????
Feri, feltettem egy képet, te azt mondtad, hol a mondanivaló, és hogy ez csak egy elkattintott kép, tetszetős és nem több. Én visszakérdeztem, mi az hogy mondanivaló? Erre te írtál Fénerről - amit ha akarok, értelmezhetek úgy is, hogy szerinted majom vagyok a géppel a kezemben - aztán idéztél valakit, aki kerek perec leírja, mi a mondanivaló, tehát ha olvastad, akkor értened kell... de hol itt a verseny, amiben én győzni akarnék?

Máshogy mondom. Fel tudok sorolni neked én is vagy 5 olyan kérdést, amit fotóvitán be lehet dobni mint végső érv és ember nincs, aki érvényeset tud válaszolni rá, max nyel egyet, és vérmérsékletétől függően vagy elküld érte sóért, vagy eloldalog, hogy fú de bekérdeztek neki. Ilyen a mondanivaló is. Én mellesleg mondtam azt is, hogy egyetértek a mondanivaló kereséseddel akkor, ha az szocio vagy riport vagy ilyesmi, de a fotó elég nagy területén a hagyományos mondanivaló keresése felesleges, és elemzésnél, vitánál nem több, mint egy gumicsont. Ráadásul, amikor betettem a kérdést a te képedhez, felhorkantál, hogy szórakozom? Miért, Feri? Csak te kérdezhetsz ilyet?

Jól van Zsolt, látom győzni akarsz.:D

Egyébként elárulom, mi izgat ebben a képben. Adva van egy terület a falon. Ez előtt Kerekes képe volt fenn, ha rákerestek, látjátok, arról is készült verzió korábban. Aztán nem oly régen felkerült Demeter Nyomok című alkotása, ami eleve egy erős üzenet, miközben úgymond "semmi", de benne van az örökkévalóság. És mint Malevich "üres" négyzetei, nem mindegy a kontextus sem, ahogy falra kerül. Ami izgat ebben, hogy mindazt, amit Balla képe hordoz, és mindazt, amit ehhez a tér hozzáad és amivel együtt élni kezd a kép, hogyan írja át, hogyan játszik vele a környezet, milyen fricskát mutat neki a fény, az árnyék, mert ez az egész nekem olyan, mint egy folytatásos regény, vagy tévés valóságshow, hogy adott terepen hogy harcolnak a szereplők. Ez izgat, ezt figyelem nap nap után, számomra ez önmagában olyan, ami izgalmas. És ezért nem vágom jobban, mert minden szereplő létező, kisebb vagy nagyobb mértékben, de benne van a "forgatókönyvben".

GG, készült egy olyan verzió is, ahol egy lépéssel közelebb mentem. Érdektelen. Ott nincs lámpa, se katyvasz se. És ettől nem más, mint egy fényjáték Balla képén. Na de az meg minek.

Feri, elolvastad, amit bemásoltál? Gondolom igen, tehát nem kell belőle idézzek, mert érted is, ugye? Mielőtt Fénerig rohannánk, tetszetős mondatok, de hogy kerülnek ide, nem értem... szóval azt kell mondjam, hogy ha elfogadod azt, hogy az "üzenet" bármi lehet, ami érzelmet képes kiváltani a nézőből, ilyenformán tehát a kérdés az, hogy ez a kép alkalmas-e arra, hogy érzelmeket váltson ki. Szerintem igen. És azért írtam le a képedhez a kérdésedet, mert semmi különbség nincs abban, hogy 1 pohár 1 szemüveg 1 kancsó van egy vasalatlan lepedőre téve, vagy egy élethelyzet fénnyel megrajzolva. Üzenet szempontjából mindkettő működik.

Az egy másik kérdés, hogy amit GG ír a kompozícióról, az elfogadható-e vagy sem, hogy mint kompozíciós játék, stabil vagy billeg. Ezen lehet vitázni, és ez lehet egy érvényes megközelítés. De hogy van-e üzenet...

Hidd el, nem cseszegetésből írom, hogy jó lenne, ha tisztáznád magadban ezt az üzenet kérdést, mert mint egy dzsolidzsókert, úgy használod érvelés helyett, és ez azért nem jó, mert ingoványos terep. Ha picit megerőltetem magam, tudok neked feldobni vagy 20 képet kapásból, aminél megeszem a sapkám, ha a te értelmezésedben keresve találsz üzenetet, és a világ fotóművészetének alap munkái. Nem mellesleg, Féner munkásságát ismerem elég behatóan - csak hogy ne mindig ballázzunk - és azt kell mondjam neked, hogy abban az értelemben, ahogy te keresed, a javának nincs primer üzenete.

Hát erről dumálok, GG! Csakhogy a kattintást megelőzte a szándék, az meg az volt ahogyan bevágódott ebbe a térbe a napfény, annak a megörökítése. Kompozíciós szempontból meg egy -bocsánat a kifejezésért- kupleráj van a képen. Hát ezért öncélú-vagyis én annak tartom.

Tök érdekes ez a vita, csak azt nem értem, mért pont ezzel a képpel kapcsolatban indult el.
Számomra ez a kép annyira erősen hoz egy ismerős hangulatot, ráadásul van egy erős filmes érzete is, hogy "elindul a történet"
Nekem itt inkább kompozíciós gondjaim vannak. A bal szélén a szürke sáv meg fent középen a gömb nekem túl sok, míg a kép alján az az aszal, vagy párkány a bigyókkal vagy nem kéne, vagy sokkal inkább egy kicsit több kéne belőle mert így kényelmetlenül, rossz helyen vágódnak azok a dolgok, inkább belógó izéknek tűnnek, mint a kép részének, pedig a sztorihoz kellenének rendesen, képalkotó részként.
Szerintem.

Az üzenet, lehet bármi, Balla képein mindegyiken utol lehet érni, de nem csak a Balláén, hosszan sorolhatnám a neveket. De álljon itt egy idézet Fénertől: "… A digitális korszak negatív hozadéka, hogy mindenki azt hiszi, hogy tud fényképezni. Valóban, minden majom tud fényképezni, ha belefér a kezébe a fényképezőgép. De mi a fenének fényképez egy majom..."
Egyébként meg szerintem itt is érvényes, legföljebb mást-mást értünk fogalmak alatt.
"Vajon létezik-e használati utasítás, recept a jó képekhez? Ezt a kérdést nem lehet egyszerű igennel, vagy nemmel megválaszolni, a választ valahol középen találjuk. Középen, mert minden egyes képet két síkon értékelhetünk. Az egyik sík a "tartalom, és a mondanivaló" ami a racionális felismerést, és az érzelmi reakciót foglalja magába, a másik pedig a "kompozíció minősége", ami a képi felépítésről, és a színszerkesztésről szól. A befogadó nem a minőség alapján ítéli meg a képtartalmat, hanem annak információtartalma alapján. Az éppen képet szemlélő személy szempontjából durván felosztva:az információ lehet számára nagyon érdekes, érdekes, kevésbé érdekes vagy teljesen érdektelen. Ezenkívül a különféle képi tartalom lehet informatív, tanuló, drámai, kedvre derítő, megrendítő, szomorú, stb.
Érdekes képtartalmak komponálásához kreatív ötletekre vagy vakszerencsére, esetleg furfangos koncepcióra van szükség.Ezek felleléséhez és kialakításához sem általános érvényű használati utasítás, sem recept nem áll rendelkezésre. Figyelemre méltó tény, hogy a képi tartalom rossz technikájú, és rossz kompozíciójú képnél is felismerhető. A jó technikának, és a jó kompozíciónak tehát elsődleges feladata, hogy megkönnyítse és elősegítse a felismerési folyamatot. A különböző kompozíciós elemek és a színkontraszt eszközei teszik lehetővé, hogy a fotót kompozíciós szempontból is jónak értékeljük. Ezek alapján a befogadó maga is kielemezheti, sőt le is rajzolhatja a kép kompozíciós szerkezetét. Tehát leszögezhetjük, hogy a kompozíció területén akad olyan eszköz, amit afféle "használati utasításnak" nevezhetünk. A művészi kompozíciós eszközök pontos ismerete képessé tesz minket arra, hogy megalapozottan ítéljünk meg, illetve minőségi módon hozhatunk létre képeket. Ehhez alapvető fontosságú elmélyíteni a meglátás, és a megérzés képességét. Lássunk többet mint korábban, tudjunk többet látni, mint azok akik nem rendelkeznek a fent említett tudással. A képalkotás folyamata során a kompozíciós eszközök felhasználása nem lehet öncélú. Ezt a tudást teljes mértékben magunkévá kell tennünk. Ösztönszerűvé kell válnia, hogy a napi munka során a tudatalattiból előhúzva tudjuk alkalmazni őket. Csak így koncentrálhatunk teljes mértékben a fotózásra, a motívumra és annak tartalmára."
Ezt az idézetet Harald Mante-től vettem ide az egyik fotósujságból.

Bele fogsz gárgyulni te ebbe az üzenetkergetős dologba Feri, azt mondom. Mi az üzenete mondjuk Kertész Distorsion sorozatának? Vagy mi az üzenete Moholynak, vagy mi az üzenete bármi konstrukció-játéknak, fénylenyomatnak? Mi az üzenete a fán legelő nünükének? Mi az üzenete egy makrofelvételnek? Ne marháskodj már Feri. Az a helyzet, és ezt hót komolyan mondom, hogy amíg az üzenetet kergeted, elfeledkezel olykor az esztétikáról. És nagyon őszintén mondom, hogy nem állítottam azt, hogy ez a kép például egy hibátlan esztétikai megközelítés lenne, ahogy az általad preferált és linkelt, vasárnapi ebédes képem sem mondom, hogy tökéletes, de ahogy ott, itt is hasonló az irány: valami esztétikai formában úgy összegződik, hogy az értékkel bírhat. És ez éppúgy érvényes "üzenet", mintha azt mondanám, hogy ennek a képnek az az üzenete, hogy miképp festi át a kőkemény jelenidő Balla Nyomok képét és hogyan épül be a valóságba egy alkotás. Az pedig, hogy számodra van-e "üzenete" az nem gondolnám, hogy elégséges lenne ahhoz, hogy öncélúnak minősítsd, mert hát lássuk be, amíg te a van üzenet nincs üzenet vágányon mozogsz, addig azért az alkotások nagyobbik része nem kínlódik ezzel a kérdéssel, mert nem üzen abban az értelemben, ahogy te ezt keresed.

Üzennie kellhet egy portrénak, egy szociónak, egy riportnak, egy fotóetűdnek kutya kötelessége üzenni. Ott érvényes, amit mondasz. Itt nem. És az ami az öncélú neked, az az egyetlen érvényes szempont, ami miatt elkészülhet a kép, hiszen érzelmi kötődése van az alkotónak, vagyis nem önmagáért esztetizál, hanem mert köze van ahhoz a történéshez, amit a kamerájával rögzített. Személyes, és ennél a kategóriánál, vagyis a nem figuratív ábrázolásnál ez a fő csapásvonal. ahogy GG mondaná: szerintem. De kíváncsi vagyok arra, hogy mit jelent neked az üzenet, mi ez a titokzatos és mindenhol mint egy svájci bicskát előhúzható varázsszó. Üzenet. Mondd el, érdekelne.

Értem, vagyis azért fényképezted le mert tetszett neked ez a fény-árnyék játék. Azaz ez a kép öncélú, ha úgy tetszik, mert az én (befogadó) számomra nincs üzenete.

Üzenni? Hát nem világos, Feri? Az üzenet a következő: kitakarítottam az ebédlőt, fel is porszívóztam, de olyan hideg van, hogy még fát is kell vágni, hogy be tudjak gyújtani.

Igen, a decemberi alacsony napjárás nagyon érdekes fény-árnyék játékokat képes létrehozni, amint ezen a képen is látható, de nekem fenntartásaim vannak. Fölmerül bennem a kérdés, hogy vajon miért kattintotta el az alkotó ezt a képet? Mit akartál vele üzenni Zsolt?