Tudom, hogy a házi kedvencbe leginkább állatportrékat vár a pedellus - leginkább ez derült ki számomra a leírásból. És mehetne talán a talp leckébe is, vagy a barátság fele is mehetne (ha hinnék az egyoldalú barátságban). De most úgy gondoltam, hogy ezt a házikedvencet a gazdiján keresztül mutatom be. Lehet, hogy tévedés?
Ez az egész nagyon izgalmas attól, hogy nem akarsz valamilyen tárgyias bemutatás felé elmozdulni, vagy nem akarod azt, hogy itt most fajtatiszta jelleggel beazonítható legyen a főszereplő, sőt, tulajdonképpen a másik szereplőről sem mondasz sokat, egyértelműen még azt sem tudjuk, hogy fiú, vagy lány, gyerek, vagy felnőtt, hanem arról adsz nekünk közlést egy formai játék által, ami a kettőjük kapcsolatát mutatja. Hogy mi történik a felső régióban, hogy ők egymással milyen egyéb interakciót folytatnak, azt jótékony homály fedi a képkivágás miatt, amit alkalmaztál. Az egész, miközben egy nagyon tárgyias, nagyon grafikus és nagyon karakán, határozott megoldás, aközben nagyon szemérmes is, mert nem akar minket szembesíteni egy kapcsolat tárgyiasságával. Nagyon jók a tömegek, amiket ide felraktál, nagyon szépen dolgoztál ezzel. Az egésznek van egy szürrealitása, hogy olyan, mintha egy árnyszínházas előadás lenne a repülő kutyával, és ha már elmozdultunk ebben az értelemben, akkor azt is mondhatom, hogy Chagall-i ez a megközelítés. Jó a ritmus, tetszik, megvan a 3 csillag, és a leckemegoldás is, István. Azt szeretném mondani hozzá, hogy ha már valamilyen szelencét kinyitsz, egy ilyen kis kincsesládát, akkor tessék ezen az úton továbbmenni, jó? Tehát, hogy ne csak egy ilyen felvázolást kapjunk, hanem próbálj ezzel dolgozni a továbbiakban is. (hegyi)
értékelés:
Köszönöm Zsolt az elemzést, igazán nagyon tetszett :) És mit gondolsz, ezen az úton hogy tudnék továbbmenni, az út melyik jellemzőjét szeretnéd hangsúlyozni? A határozott mégis szemérmest?
Szerintem is tökéletes a megoldás. És nem hinném, hogy állatportrékat várnánk ide, sőt. A kapcsolat fontosabb szerintem, és itt ez jól sikerült. Gratula.
Számomra finom humor jön át. Formailag pedig egészen kiválónak tartom. Ritkán látni a Látszótéren ilyen vizuális telitalálatot.
Nekem például ez kész dráma...:)
Mondjuk, lehet ez az én egyéni szoc-problémám, és nem a képé, de ahogy ott fekszenek ezen a hideg-rideg kövön... :)
Köszönöm Éva a figyelmed! Én mondjuk teljesen bizonytalan vagyok a dologban, van egy érzésem és egy gondolatom e fotó kapcsán, de nem tudom felmérni mi megy át... és nem csodálkoznék azon pl, ha a humor része menne csak át... vagy ha kiderülne, hogy nem is humoros... Szóval mások alatt egyszerűbb véleményt formálnom nekem, ilyenkor cserbenhagyva vagyok :)))
Nálam csillagos ötös a kép! Igazán eredeti megoldás, szerintem! Én pl ennél a leckénél igencsak bajban vagyok mert semmilyen kutya-macsak-hal-hörcsög-akármi nem áll rendelkezésemre:) De ez szerintem merőben más mint amit eltudtam volna képzelni, vagy amiket előtte nézegettem itt az oldalon. Gratula, nekem nagyon tetszetős!
Hát, igen... Nem olyan egyszerű az...