Aham... Tehát mondhatni, hogy hobbifotós vagy turista fotós vonatkozásban lényegében nem történt változás a gyakorlatot tekintve?

(Értem amúgy hogy papírozni kell, de még senkit nem láttam így sosem köztéren, vagy nyilvános helyen. Még Te sem papíroztad le a múltkor ahogy portrét készítettél mobillal a sörözőben, no nem az a kérdés, hogy velem nem papíroztad le, hanem akik a háttérben ültek pár, és látszanak a fotón. Hiszen lehetnének inkognitóban is, stb... :))

István, szélsőséget keresünk, vagy valószínűséget? Szélsőséges esetben nem hozzád megy oda, hanem keres egy rendőrt. Az meg majd intézkedik. Ez az egyik. A másik, hogy mint azt mondtam, érdemes lenni papírnak az embernél, amit ki tud töltetni, (ha lesz ügyvéd, aki ezt megírja, a miénket is frissíteni fogjuk az új szabályok szerint, ami letölthető), és az életszerű az, hogy
a) ha portré, akkor exponálás előtt jelzel, kéred, ha engedi, megcsinálod, lepapírozzátok.
b) exponálsz, lepapírozzátok, ha akadékoskodik, ott helyben letörlöd a gépről.

Ami pedig a már közölt képeket illeti, semmiben nem változott semmi azon kívül, hogy magát a kárt már nem kell bizonyítsa, a kép létezése elég ahhoz, hogy perbe foghasson. Ha van papír, védve vagy, ha sokan vannak, védve vagy, ha nincs papír, és felismerhető az alany, az eddig is bukó lehetett, beperelhetett.

Ha a gyakorlatot nézzük, én azt mondom, hogy legyen papírja mindenkinek, aki embereket fotóz. Az legyen kéznél, és írassa alá. Ezzel a készítést és a közlést is lehet jogszerűvé tenni. Úgy gondolom, hogy ha az ember tisztelettel közeledik, nem ad támadási felületet, akkor se a kép készítése, se a papírozás nem okozhat gondot. Az meg, ha sokan vannak még a képen, eleve mentesít, hogy papírozz, ahogy az is, ha nem felismerhető a szereplő, mert elfordult, vagy bemozdult, vagy nincs rajta a feje.

De ahogy írtam, javarészt ez a törvény nem a jószándékú amatőrök ellen lett kitalálva, nem is a nemlétező paparazzik ellen, hanem a sajtófotós szakma ellen. HA lesznek perek, akkor sajtóperek lesznek. Szerintem.

ui.: viccesen: ha valakit lefotózol és hepciáskodik, gyorsan kell még más háttér előtt is csinálni róla képeket, és utána a bíróságon azt lehet mondani, hogy kérem, én csak fotózni akartam, ez a muki meg állandóan bemászott a képbe, hogy megélhetési utcamodellként majd beperelhessen. :)

Zsolt, az elmélet és a gyakorlat ugyanaz - persze csak elméletileg...:) És ahogy ígértem, egy-két gondolat arról, hogy mit is nem értek a gyakorlatban, én, az egyszerű kis hobbifotós - akit a sajtó fotós szakmára vonatkozó szabályozások nem igazán érdekelnek egyelőre.

Például kimegyek a Kossuth térre, és fotót készítek az épületről. Nincs tömeg, de annyi ember azért van, hogy a fotón az épületen kívül mondjuk még két ember is látszódik. Idejön hozzám az egyik, és azt mondja, hogy őt az engedélye nélkül lefotóztam. Na és akkor mit csinál? Elkéri az adataimat? Rendőrt hív? Keres más fotóst, aki véletlen lefotózta, hogy fotóztam? Hogy akadályozza meg, hogy letöröljem a fotókat, ha problémásnak érzem? Lefog? Megfenyeget? Elveszi a gépet? Mi az az életszerű szitu itt, amitől meg kellene ijednem jobban, mint eddig?

B verzió. Valójában egy embert szerettem volna lefotózni, mert feltűnt nekem rajta valami. Fotóztam, és mert engedélyt is szeretnék róla, odamegyek hozzá. Nyilvánvalóan szabálysértést, vagy jogsértést követtem el, mintha nem a zebrán mentem volna át, vagy túlléptem volna a sebességkorlátozást, stb, rendben, ez igaz. De mit mond, és amit mond, mennyiben függ az új jogszabályi helyzettől? Aláírja, nem írja alá a papírt? Korábban hogyan tett volna?
A szélső esetre játszva, teszem azt rosszindulatú kicsit, és azt mondja, hogy nem járul hozzá, sőt, fel is jelent. Ekkor az előző szitu él megint, vagyis hogy akadályozza meg, hogy el ne tűnjek amire rendőr jön, vagy el ne tüntessem a bizonyítékokat?

Lépjünk tovább. Felteszem a fotókat az internetre. Ott veszi észre ezt valaki, akinek nem tetszik, hogy rajta van, és nem kértem tőle engedélyt. Van bizonyítéka. Ez a szitu miben különbözik attól, ami eddig történt, hogy engedély nélkül publikáltam?

Mivel nagyon kíváncsi vagyok, de sok a bizonytalan tényező, Ockham borotváját alkalmazva úgy gondolom mégis, hogy itt lényegi változás nem fog történni mindezekben a hobbifotós dolgokban... (de ez úgyis kiderül pár hónapon belül, pl lesznek-e ilyen perek...)

Hangsúlyozom, én nem a sajtófotós szakmáról beszéltem eddig. Jelenleg csak a magam ügye érdekelt, mert valahonnan el kell indulni, és nekem ez volt a kézenfekvő.

Sándor, értem én. Csak azért némi árnyalást megér, hogy a műkedvelő, vagy a szakma szempontjából nézzük, mert bár látszólag közös a halmaz, azért a gyakorlat erősen eltérő. Ha azt is hozzávesszük, hogy a fotósokat Kövér száműzte a Parlamentből egy erkélyre, mint első és legfontosabb lépés, akkor ez a mostani ennek egyenes következménye és bizony nehezen mondható, hogy ne lenne politikai áthallás abban, ha egy szakmát félelemben akarnak tartani, ahogy ez az újságírókkal is megtörtént, azaz az ív törésmentesen vezet a sajtó szabadságához. Mindezzel szemben kicsi, bár nem nulla az esélye annak, hogy műkedvelő hobbifotóst vegzálnának majd azért, mert az instagramra kiposztolt egy utcaképet, amin ott van K. Lajos vájár is. Ha még ehhez hozzáteszem, hogy a bíróságok függetlensége sem biztosított, akkor marad a remény, de a gyakorlat kegyességét erősen kétségesnek gondolom.

Politikai síkra átirányítani ezt a témát nem szabad, mert a politika azonnal redukálja a lehetséges válaszokat a fehér-fekete, az igen-nem szintjére, holott nagyon bonyolult részletkérdésekről, egymással ellentétes érdekek és jogok komplexumáról van szó. Az én (=fotós) érdekeim és jogaim ütköznek sok más csoport érdekeivel, illetve jogaival. A joggyakorlat kell elég bölcs legyen ahhoz, hogy egy adott esetben elfogadható kompromisszumokat találjon. A magyar jogalkotásnak ez a legújabb terméke azért problematikus, mert nem teremt áttekinthetőséget, és rejtett bombákat helyez el az eddig sem biztos terepen, és a fotográfus veszélyeztetettnek érezheti magát.

Hát meglepő a táblázat, mert aszerint Magyarország ezzel a rendelettel Ausztria, USA, Anglia, Hollandia, Belgium, stb nyomába lép...
De én a gyakorlati részét még nem értem, de majd kifejtem, mert most mennem kell :))

Pisti, figyi, Zsolti csak azt mondta, hogy szavazz, jó helyre. ;)

A képlet nem olyan zavaros, mint ahogy annak tűnik.

Eddig az volt, hogy a közléshez kellett engedély, amit a kép készítése után is kérhettél. Katt, aláírattad, védve voltál.
Most az van, hogy a kép készítéshez és közléshez kell engedély. Tehát engedélyt kérsz, aláíratod, katt.
Ez a technikai része. És belátható, hogy míg eddig a kép elkészítésének körülményeit előzetesen nem befolyásolta kötelezően, hogy a fotós jelen van, és az alany elkezd "szerepelni", addig mivel előre kell szólj, hogy fotót fogsz csinálni, és azt engedélyeznie kell, így a spontaneitás és természetesség halálra lett ítélve.

A másik fő változás a Sérelemdíj. Ahhoz, hogy valaki ilyet követeljen, „a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges”. Tehát ha fotóztál és a delikvensnek pénz kell, akkor ha van kép, és azon ő felismerhető, beperelhet és nem kell nevesítenie a kárt. Bemondásra megy.

Az pedig, hogy a felperesnek kell bizonyítania a kép elkészültét, gyakorlatban nem olyan nehéz. Hiszen ha megtalálja a neved alatt a képet, onnantól van kép. Ha az íróasztalban maradt, akkor is van, csak nem tudja bizonyítani. :)

Szándékosan gumiból való törvény ez, mert azzal lehet utólag játszani. Van egyébként egy nem tudom, mennyire naprakész összehasonlító táblázat az egyes országokról, hogy mit lehet és mit nem.

Zsolt, emlékszem az adásra, meg olvastam éppen előtte az Indexen is a megjelent anyagot, de nekem annál mélyebb a problémám, mint ami sima politikai ügyet csinál belőle. Úgy tudom, a kattintást a felperesnek kell bizonyítania, nem elég a bemondás. Ha a gyakorlatban ezt végiggondoljuk, már nem olyan egyszerű a dolog. És itt kezdődik az én kérdésem...

(((((Politikai agitációnak meg nem engedek, szavazok, akire fogok, akire úgy gondolom, hogy jó helyen van a szavazatom... :)) Ez ilyen. :))))

István:

Igen, erőtlen sorozat. Szükségszerűen az, viszont primitív közvetlenséggel szemlélteti, hogy a témaválasztás önkorlátozó leszűkítése mire vezet.

István, egyrészt ha jól emlékszem a Véleményes adás második órájában beszéltünk erről, de összefoglalom neked röviden.

Eddig a törvény úgy szólt, hogy a közléshez kellett engedély, ha felismerhető ember volt a képen és elfogadták, ha azt mondtad, hogy a ráutaló magatartásával jelezte feléd az engedélyt, pl belenézett a kamerába. 2014. március 15-től (már a dátum is cinikus, nesze neked szabad sajtó) ez úgy változott, hogy már a kép elkészítéséhez is, tehát előre, engedélyt kell kérj. Kivétel, ha nagy tömegben fotózol, vagy hivatalos rendezvény felszólalóját pl. De ez még nem elég, mert a ptk-t is úgy módosították, hogy akit lefotóztál, innentől elég, ha azt mondja, hogy neki ez bajt, kárt okozott, nem kell indokolja és nem kell bizonyítsa annak tényét és mértékét. Beperelhet és elmeszelnek, komoly pénzre. A cél pedig a totális kontroll és a félelem, bizonytalanság kiépítése és fenntartása. A megoldás egyelőre az, hogy
a) viszel magaddal papírt, amin nyilatkoztatod a modelled, hogy engedélyt adott, hogy lefotózhasd. És ezt szépen aláíratod. Aztán fotózol.
b) úgy komponálsz, hogy legyen benne a Lánchíd vagy az akármi, amire mondhatod, hogy te nem is azt a fickót fotóztad, ő csak belegyalogolt.
c) na ezt keresi a szakma, hogy mi lehet még megfejtés, vannak-e utak az Unió felé, hogy megy ez és van-e kiskapu.
d) április 6-án szavazol. Jó helyre. ;)

Ezt egy picit erőtlenebbnek érzem a témában, mert a cím és az aláírás mondja csak meg, hogy miért is, egyébként egy szép lábfotógyűjtemény, és van is több nekem legkedvesebb közte...
Még annyit, hogy viszont nagyon erős a lehajtott-fej élményem. Olyan "bűntudatos", szégyellős, lehajtott fejű, sorozat ez - talán az első kivételével, mert az másról szól :))

A kérdésem pedig, mert azt nem értem: a lényeg, hogy nem szabad felismerhetőn ábrázolni, vagy kattintani sem lehet? Ez a szabálysértés a gyakorlatban hogyan valósulhatna meg...? Mire is kell figyelni? Én komolyan nem értem, nem csak mert baromság ez a szabályozás, hanem mert kitapinthatatlan a szándéka számomra. Egyszerűen nem tudom mit akar elérni, és az hol van törvényileg "keretezve".