Hozzászólások

22
Értékelem!

A kereten én is gondolkodtam. Sokat nézegettem az elmúlt napban.
Itt tanultam Zsolttól hogy a keret, a keretezés óvatos téma. Persze a digitális keretek ellen szólal fel mindig - de általam is betartott szabály, hogy a keret (keretezésének) keretezését próbálom elkerülni már kattintáskor. Itt van egy barna fakeret, van egy fehér paszpartu és egy sötét árnykeret felül, oldalt. Jelen megoldásban vagy hiányzik nekem a fal a kép körül - de akkor az már másról mesél. Jobban tetszik a keretek levetkezése. Megnéztem (Ferenc utólagos engedelmével) kivágtam a képet, leszedtem a kereteket. Ekkor persze lecsökken a tükör felismerhetősége - talán egy kicsit előrébb tartva a száraz virágot jobban kijönne a tükör jelleg is. De nagyon-nagyon klassz akkor is, hogy a háttér világosabb falfoltja önmagában tükör szerepkörbe megy át - engem ez az érzéki csalódás ragad meg itt leginkább. :)) (Egy kicsit játszottam még a fotóval hogy ezt a hatást felerősítsem magamnak, de nem szeretnék érzéketlenül módosításokat, magam ízlésére szabott átdolgozásokat mutogatni. Nem tudom egyáltalán, hogy mi az írott vagy íratlan szabály ebben...)

A technikán túl, számomra e fotónak magvas, (divatos szóval) spirituális tartalma is van, melyet a valóság szikársága, szárazsága, és a tükörkép élő üdesége közötti kontraszt határoz meg. De a lelkületiségén túl az anyagi szembesülés is tetten érhető. Ebben van a rafinéria számomra, hiszen valami olyanra mutat rá, ami a hétköznapi felfogástól szokatlan, és mégis napi valóság. Mi az, hogy a tükröződés ez élőbb? A szebb? Az üdébb? Elég csak a sikerre hajtó, szépelgő mozgófilmekre gondolni... (csak példaként!) Miközben áhítattal nézzük a Bahamákon nyaraló szép és gazdag emberek kalandjait, szembesülünk tökéletességükkel, tükröződik magunk világa... Persze ez csak egy, és populárisabb megközelítése a kínálkozó szimbolikáknak. Itt az erős keretezés persze maga is felfogható jelképként - ha hagyjuk a gondolatainkat ennyire elszaladni - hiszen minde, még az a film is szabott... :)) De elismerem, ezek már nagyon távoli partok... :))
A lényeg, hogy nekem nagyon tetszik az ötlet - talán mert némi rokonságot érzek a pillangóvirágokkal, azért is.

20
Értékelem!

Tükröm, tükröm, mond meg nékem... :) Hatásos a maga egyszerű fogalmazásmódjával. A rózsa szépségre vágyik, a múltban az is volt, de már csak árnyéka önmagának.

Számomra picit zavaró a keret döcögése. Nyilván nem szemből fotóztad, hisz akkor benne lennél a képben, így viszont a perspektíva korrekció csak részben sikerült. Ha ezt tudatosnak tekintem, belemagyarázhatom, hogy valahol egy fotó is idealizálhat mint az a bizonyos tükör a gonosz mostohát, akkor belefér. De szerintem jobban hatna szépen kihúzott kerettel.

14
Értékelem!

Új hozzászólás