Azt kell mondjam, hogy az egyik legerősebb önportré arc nélkül leckét látom az elmúlt időkben. Nagyon köszönöm ezt a képet. Egészen furcsa, nagyon sok mindenki jut eszembe a képet nézve, akár Moholy-Nagy neve is felmerülhet. Nagyon jó az a fajta játék, amit a Bara itt létrehoz a terekkel, síkokkal, a tükröződéssel. Olyan mintha egy tükröződést hozna létre a képben, mintha egy tükör lenne a kép közepre téve és megismétlődne a két oldal, aztán rájön az ember, hogy mégsem. Nagyon jó az, ahogy a valós térben megmutatkoznak ezek a kis cipők a kis nadrágszárral, miközben a fotós behajol a képbe. Nagyon jó az is, hogy az exponálásnál egy olyan fényértéket talált Bara, ahol tulajdonképpen a részletgazdagsága meg van a képnek, de maga a modell sötétben marad. Tehát én azt mondom, hogy ez nagyon erős kép és nem tudok rá egy hajszálnyi olyat mondani, amivel kritizálnám, úgyhogy ez csont nélkül 3 csillag. (hegyi)
értékelés:
SZeretem ezt, mert nem megszokott "pocsolya-foto", tetszik a perspektivaja az egesznek. gratula