Nahát, az a flakon... Mivel a túloldalon áll, nekem egyfajta kívülállóságot sugallt. Biztos voltam abban, hogy nem a szereplő ember itala, hanem valakire vár az ott... vagy valaki ottfelejtette, otthagyta... Számomra a várakozást vagyis a visszavárást erősítette. De most persze, látom, hogy miért lehet idegen is...

Kompozícióban rendben van a palack, és mozgatja a szemet, de mégiscsak egy műanyag holmi :) bár végül is már mindegy, benne van a palack... aztán kivettem, Demeter mondta, kapcsoljak villanyt is, megtettem, de elvesztette a varázsát, a várakozás jellegét attól, hogy benn is fény van, melegség... szóval átkerült a fókusz, és ez által már nem volt érdekes a kép.

Mióta felraktad a képet, morfondírozom a narancsleves palackon. Nem tudom, baj-e, ha egy képbe disszonancia kerül? A vizuális funkcióját kellene inkább nézni: ad egy érdekes cikk-cakk vázat a kompozíciónak. Demeter-macska-palack-macska.

A narancsleves flakont sajnálom. Evvan, tanulságos.

Édespofák :)

(Persze ez úgy hangzott, mintha én lennék a gyönyörűség ismeretének letéteményese... Szóval mondom így: nagyon megtalált ez a fotó, és nagyon sok színben játszó érzésekkel és gondolatokkal talált meg... )

Zsolt, ez gyönyörű kép!

Nice Shot!:)