A "Vallomás" után.
Kedves Gabi! Köszönöm, hogy írtál. Nagyon örülök, hogy tetszik.
A "Vallomás" után.
Zoli, nagyon örülök annak, hogy a macinak a kontúrjait fel lehet fedezni és nem olvad bele a háttérbe. A tekintet, az arc, a mimika nagyon sokat mesél, nagyon izgalmas, de közben meg azt mondom, hogy szívem szerint - tudom, hogy most a lelkedbe fogok gázolni - visszaadom ismétlésre. Nem azért, mert ez a kép rossz, hanem azért mert lehetne jobb is! Még nagyobbat tudna szólni akkor, ha a háttered fekete lenne. Értem én, hogy ez a szobád fala, nem egy könnyű dolog ezt egy lakás körülményei között megoldani, de figyeld meg azt, hogy ami az előtérben történik, azzal a nagyon kevés információval milyen jól ritmizál. Ez a ritmus egészen addig igaz, ami a maci jobb oldala - amíg a kezedről, az előtérről vagy az arcodról beszélünk – tehát, ami a háttéren kívüli része a képnek - nagyjából a képnek a 2/3-áról beszélünk - az abszolút rendben van. Az lenne a jó, ha ez a nagyon kevés fény és nagyon kevés rajz, amit mutatsz, csak ez jelenne meg a képen és nem lenne a háttérnek ez a borzalmasan erős jelenléte, mert ettől visszazuhanok a valóságba. Nem abba a valóságba, amiről te mesélni akarsz mint sztori, hanem az én magánvalóságomba esek vissza. Tehát nem tudok érzelmileg teljes mellszélességgel beleállni ebbe a történetbe, mert közben égeti ki a szememet a háttér. Folyamatosan a hátteret nézegetem, hogy milyen jó az a repedés és ezzel azt az érzést ébresztem fel magamban, mint amikor beszélgetés közben valaki a maga lelki problémáját próbálja nekem elmondani, én meg unatkozom és nézek el a feje felett, nézem a presszóban a bárzongoristát, vagy a könyveket a polcon, elkalandozok. Most is ezt az érzést érzem. Mesélnél, szeretnéd ezt elmondani és mondod is, ezzel nincsen kérdés. Azzal van kérdés, hogy a háttér elviszi a figyelmemet – engedi, hogy kószáljak másfelé. Ez egy abszolút háromcsillagos kép és meg is kap három csillagot, de azzal hogy tessék ismételni. Ugyanígy, ezzel tessék mesélni! Még valamit mondok. Tudod mi a helyzet? Most így, ebben a beállításban, hogy ennyire világos a háttér, szerepet kap, hogy mi lett a másik kezeddel, hogy azzal mi van, hova tetted, mit csinálsz vele? Hogyha ez teljesen sötétben van tartva, ez a kérdés nem merül fel, legalábbis nem ezzel az erővel. (hegyi)
értékelés:
Tyűha! Csak egy átlagnéző szemével nézhetem, mert nem értek hozzá, de azt mondhatom, hogy nagyon érdekes kép. Bármi lehet. Lehet játék, gyerekkor, egy kis vicc is talán, de lehet ez iszonyú dráma is. Éppen ezért tökéletes, hogy lehet bármi, hogy benne van minden. És ráadásul szép, jó nézni. Gratulálok.
Kedves Brigitta, Tamás! Köszönöm a hozzászólásokat. Igazság szerint én nem a gyermekkorra gondoltam. Mély érzelem, csipetnyi humorral. A leírásban céloztam a Vallomás c. képemre. Szóval az alap sztori igazából ott kezdődik. Bár az sajnos egy kevésbbé átgondolt kép. Viszont a lényeget szerintem átadja.
Niki, kifejezetten örülök, hogy neked is tetszik :)
Köszönöm Zsolt az értékelést. Nem gázoltál a lelkembe :) Jó kép 3 csillaggal. A hátteret meg tudom oldani egy kis barkácsolással, úgyhogy igyekszem az ismétléssel.