Márti, ez mártis. Csak szólj sűrűbben hozzánk.

Nem bánom, hanem köszönöm!

Kedves Márti, ezt a képedet választottam a holnap esti rádióműsoromhoz, remélem nem bánod. :)

Kicsit irigylem ezt a képet, én biztos elmentem volna mellette. Nekem egyébként nem nevetséges. Inkább tragikomikus. Dió szépen leírta. :)

A kinyitható asztal sarka üres. De látjuk, -nem csak kinyitható, akár össze is csukhatnánk.
Az élére állított banános-karton jó lesz az áru bemutatására. A többi portéka hátul, a grafittivel firkált üveg előtt. Stócolva...Az "A" betűt formázó deszkákon műanyag-csipesszel a piros szatyrok - jó lesz így, kézre esik, szemet vonz, figyelmet felkelt. A kerek csatornafedél résén rögvest kinyúl egy gyerek-kéz mutató és középső ujja. A lift hívógombját hiába nyomkodod, a liftajtó nem nyílik ki soha többé....Lót felesége nem sóvá, hanem műanyaggá vált... kellett néked hátranézni, lotyó? Végzeted fekete fóliazsák.
... ....
...Lehetne így, de belerondít a hosszabbító elektromos vezeték, mely ki tudja honnan s hová és mér' ?

:)

Igen, ez mind lett végül, pedig eredetileg csak a kép volt, aztán egy helyen Feri érdeklődött a cím után, és mondtam, hogy nincs, mert nekem elég volt a létező abszurditás magában, de aztán kitaláltam hozzá ezt, ami végülis leírásnak is megfelel, mert a képet egy vásárból hoztam. Szóval így. Én is jól szórakoztam rajta, mint a Pista, hát, gondoltam, nevessetek velem ti is.

Cím és aláírás nélkül nekem az abszurditás, azokkal amolyan példabeszéd ami átjön - a személyes üzenettel meg egy kacsintás-gyanú támad bennem (kívülállóban)

"Nagyon ott van!"vagyis itt van,az ideje.Szerintem az idén elmarad a szokásos év végi depresszióm.Elég lesz erre a képre gondolni és máris röhögök,fantasztikus...