Hmmm. Ezt a filmet csak most néztem meg, nem is tudom, miért. A lényeget abban látom, hogy nézz bele a kamerába, vagy ülj mögé, de azért a saját hangod add hozzá és fedd fel személyiséged! Nem könnyű eset. Ugyanis vannak a profik, akik naponta abból élnek, vagy azért élnek, hogy belemondják a világ legtermészetesebb módján, hogy na most az van...
Karalábé nem adta az arcát de sokkal többet adott! Adta a hangját, annak színét, izgalmát, és adta a kezét. A körömlakk játéka nem a festék minőségét jelenti, hanem a privát szférát. Én nagyon kevés embernek adnám oda így a kezem. Karalébé pedig kinyújtotta felénk a legbensőbb énjét. Én ezt köszönöm.
A legtitkosabb gondolataimat a film kapcsán, András utolsó arckifejezése sikeresen szétoszlatta. :):)
Nagyon köszönöm ezt a filmet! Néhány napja volt alkalmam meghallgatni egy általam igen nagyra tartott ember karácsonyi üzenetét. Egy példabeszédet írt, ami nagyon röviden összefoglalva arról szólt, hogy nem zárult le a jónak minden útja, és nem csak rossz dolgok vannak ebben a világban, hanem vannak angyalok is. Most hallgatom, ahogy remegő hangon mutatod be nekünk a gránátalma szépségét, és magamban azt gondolom: igaza volt, valóban vannak angyalok...
Aureliano! Gyönyörű szerelmi jelenet! Kösz! Talán ezt dúdolná magában a Lovasi bandi is a gemenci erdőben, ha eszébe jutott volna! :)
Kujonságnak inkább egy másik hasonló mondókát neveznék, a szerelem fokozatainak leírására szolgál:
1. kéz a kézben
2. kéz a másban
3. más a kézben
4. más a másban
Aureliano érti a kujonságot! De a Zuboly nevezetű tánczenekar előadásában is nagyot üt a poén! Tessék hallgatni! Nagyon jó!
Karalábé! Szerintem úgy fogtad össze a gondolatokat (nem csak a Tiédet) , hogy...csak na. Nem figyeltem a film hosszára...vitt magával. Minden Estiskolás elmondhatja "ugyanezt" és szerintem ott belül mindenki megteszi. Kezd kirajzolódni bennem, hogy ez tényleg nem egy "fájmegosztóport áll", hanem egy közösség aminek tényleg van feje. Ráadásul a Fej kinyitja a száját, szól hozzánk...kipucolja a hallójáratait, hallgat minket...kitörli szeméből a 600 km-nyi vezetést és ránk néz, figyel. Én is nagyon örülök, hogy idekeveredhettem. És Karalábé! Köszönöm! Köszönjük!
Közöd nincs a világhoz, mintha egy gyöngy beszélne a kagylóból, persze direkt nem hallgattam végig...
igaz, hogy úgy 600 km levezetése után vagyok, de az szégyenletes tőlem hogy ennyi idő kelljen, hogy leessen Aureliano karalábéja. Mondom, hát ez meg mit akar ezzel. :) Bocsánat, de már értem, oké.
Andrással megnéztük a filmet, ma készítettünk elemzéseket is Nyírbátorban(on?), ahol voltunk, ami nemsoká felkerül mindenhová. És hogy szóval van benne egy olyan fontos kulcsmondat, ami a gránátalmánál van. Azt köszönjük. A többi olyan dolog, amit mi természetesen véve csinálunk, tesszük a dolgunk. A közösség nem csak miattunk közösség, ahogy nem csak általunk az, ehhez azért ti is kelletek, sőt. Nélkületek az egész nem lenne. Itt a lényeg.
Bocsi a legtitkosabbak azért a legtitkosabbak, mert még magamnak sem mondom el. :), De az a grimasz, kizökkent a film patetikus világából. :)