Köszi, Gábor, gondoltam, a színek majd segítenek, de ha nem, nem...
Egy anyuka megengedte, hogy lefényképezzem. Szerintem van valami kétségbeejtő abban, hogy Budapesten élnek tíz éven aluliak.
A modernkori paneldzsungel gyermeke az átkosból megmaradt felújítot játszótéren rácsodálkozik a világra...tud ő is repülni...aranyos.
Nekem ez nem tetszik. Sajnálom.
A hintázó gyerek az ellenfényben jó lenne, de annyira zavaró, zavaros a háttér, hogy agyonvgja a képet. A ferde, rosszul vágott ablakú ház balról, az elmosódott ház jobbról és a kettő között a fa meg a kiégett ég, plusz a parkoló lehetetlenné teszi, hogy a témát lássa a néző.
Szerintem.
Szerintem rendben van ez a kép, mint a téma, mint pedig ahogy megjelenik. Nem akar több lenni annál ami. Nem kell szerintem túldimenzionálni, hogy milyen rossz gyereknek lenni Budapesten, de az tény , hogy rengeteg hátránya van, egy vidéki környezettel szemben. Szerintem pont az a jó a képben, hogy itt van egy gyermek, aki nem tudja, hogy mi van körülötte vagy mi vár rá, hiszen jobban tud annak örülni, hogy repked. A háttér szerintem meg pont azért jó, mert lehet sejteni milyen környéken vagyunk, szóval elég árulkodó. Nekem tetszik ez a kép. A sok fény pedig ilyen angyali ragyogást kelt, amit még giccsnek sem neveznék, mert annyira természetes. Szóval Verus, nekem ez nagyon :)