Anita, nagyon köszönöm ezt a képet, nem tudom a vágy leckére elfogadni, de még szorgalmira sem tudok rá disznót adni, nem érzem azt, hogy hol szűrődik át rajtad, miért a vágy kategóriájára van beküldve, miért van erőszakolva ez az egész üzenet, vajon a tükröződés a fontos, ez a nejlonsátorláb, a két ember közti kapcsolat, a lufik - abszolút nincs eldöntve ez a kép, hogy mit akarsz ezzel az egésszel. Kérdezem az Anitától: Ki vár a vevőre, milyen vevőre vár, hol vár a vevőre, mi az eladó, mit fognak megvenni – miközben az egész kép olyan, mint egy kukkolós kép, mint amit ellestem a fa meg a sörsátor között. Olyan egy kicsit még, mint régen, amikor az ember befűzte a filmet a gépébe, és az első két kockát el kellett kattintani, és akkor ezekből a kattintásokból ez lett az első kép. Tehát így nem teljesen értem, hogy miért készült ez a kép. (szőke-hegyi)