A tökéletesség kategóriája kapcsán sokszor a kék, és a kékkel kapcsolatos tükröződések, fények, foltok, vizek erőteljesen jelen vannak. Nem fogom tudni most megmondani, hogy mi a megoldása ennek, de érdekes, hogy a kék ilyen szinten jelen van mostanában az oldalon. Egy makró felvételt látunk, ahol az öntött formájú gömb a maga torzulásaival átereszti a napfényt két ujj között. Egy jó ritmikai játék. András szeret is ezekkel a fajta geometriákkal dolgozni, talán ezért elfogadhatóbb mint a sokszor az előzőek, ahol vitatkoztam a manipulációkkal, mert hogy sérüléseiből, torz felületeiből jön létre ez a kis megfigyelés. Felhívó jel a néző számára is, hogy sokszor a parányi világ is mennyire izgalmas tud lenni. Ennyi és nem több ami most ezen a képen látható. Ugyanakkor én ezt elfogadom, ugyanakkor azt kell, hogy mondjam, hogy tudom, hogy az András tud ennél többet és azt is bátortalanul megjegyzem, hogy ezek a magas házi feladat számok – 31. lecke – ezek talán akkor célozhatóak meg és úgy érdemes nekiveselkedni alkotóként, amikor az ember úgy érzi, hogy az alapfeladatokból összetettebb üzenetrendszereket is létre tud hozni. Ebbe természetesen, amit most mondtam nagyon könnyű belekötni, és nagyon könnyű érvelni, hogy akkor mondja meg az ember, hogy ezt hogy kéne csinálni és én ezt talán azért nem tenném, mert szerintem az itt történő munkák, közös együtt dolgozások, táborok, rádióműsorok, televízió műsorok, együttléteink, azok éppen arról szólnak, hogy mindannyian kereshessük a pici, apró házi feladatokon, helyzeteken keresztül, fesztiválokon keresztül a kérdésekre a választ. Nem kell, hogy mi ezt jobban tudjuk. Három disznó. (szőke)
értékelés: