Tezsvéreim a zúrban, hát hol voltatok, amikor Szőke ofő lefordította a népdalok szövegit? A locsolóverset, meg a többit? Mellesleg amit írtam, az is népi rigmus. Ejnyemá.
Vessetek a mókusok elé, de nekem erről abszolút a női és férfi princípiumok megjelenése jut eszembe, szerintem a tulipánt nem nagyon kell magyarázni, és ezt a mákvirágot se. Aki volt diák, és ült a padban, ha nem volt túl eminens, akkor karcolgatott oda mindenféle dolgokat unalmában. Régen ennek a női verziójára kitaláltuk a Panni szót, én se tudnék most mást mondani, és a másik, fiúsabb vonalra javaslatokat várnék. Nekem ez nagyon ezt a szimbólumrendszert hordozza. Miközben szépen van kidolgozva a fotó, vannak itt azért kuszaságok, a tökéletességtől ez nekem kicsit messze van. A tulipán mellett van ott egy kalászos valami, nem értem, hogy annak milyen szerepe van, nekem az zavaró. Aztán a kép közepénél is van másik ilyen lekókadt bimbószerű valami, azt a második kókadást sem nagyon értem, ez az első erejét elviszi egy kicsit. A két szereplő is olyan, hogy szemérmes a dolog, különállóak. Lehet ez egy helyzetábrázolás is, hogy most épp ott tartunk, hogy nekem már kókad, az asszony meg virul, és nincs köztünk semmi már, de ha ez az üzenet, akkor ezt sikerült közvetíteni. Nagyon úgy tűnik nekem, hogy itt van egy ereje teljében lévő tulipán, és van egy kókadozó férfiprincípium, és a kettő között nincs összefüggés, olyan kis szomorú. Ebben van valami, de ez már annyira vékony jég egy képelemzésnél, hogy ehhez kellene valamilyen segítség az alkotótól. Talán egy kicsit még egyértelműbb fogalmazás. Ha nem ez az irány, akkor valamit nagyon benéztem, úgyhogy Feri, légy szíves segíts. Ami a kép kompozíciós dolgait illeti, ez nekem egy kettő csillagos kép, mert ezt a kalászt meg a hátteret még kellett volna kicsit igazítani. (hegyi)
értékelés:
Tezsvéreim a zúrban, hát hol voltatok, amikor Szőke ofő lefordította a népdalok szövegit? A locsolóverset, meg a többit? Mellesleg amit írtam, az is népi rigmus. Ejnyemá.
István, ha válaszolhatok egy ideillő ének szövegével.
Ej, haj, gyöngyvirág, teljes szekfű, szarkaláb,
Bimbós majorána!
Ha kertedbe mehetnék, piros rózsát szedhetnék,
Szivem megújulna,
Szivem megújulna.
Ej, haj, gyöngyvirág, teljes szekfű, szarkaláb,
Levendula virág!
Ha kertedbe mehetnék, ha ott kertész lehetnék,
Mindjárt meggyógyulnék,
Mindjárt meggyógyulnék.
És még annyit, persze, csak elfelejtettem kifejteni (de ez lehet, már az én agyam :) hogy azért lesz ez vallomás - Virágének, mert hát hogy is mondjam, akkor énekel a férfi, amikor még kellő távolság megvan... :) Vagy tévedek?
Ez a fotó engem nagyon megtalált! A technikai részeket hagyom az értőkre (ha van egyáltalán kérdés), én csak az üzenetével foglalkoznék, és ha szabad egyáltalán - mert hogy jobban nem tudom elmondani, mint ahogy e kép beszél.
De szerintem a kinyilatkozás szavakban egymás felé legalább olyan fontos, mint a fotó:), ezért elmondanám a nyilvánvalót is... És mivel mégis valamiféle utat követni kell, most elkezdek egyszerűen fentről lefele haladni... A cím... Játék. A magyar költészetben a szerelmes dalok, énekek külön műfajt képeznek virágének megnevezéssel. Majdhogy nem mindegy szeretjük-e vagy sem ezen műfaj remekeit, egyáltalán az édességét e műfajnak, azért az letagadhatatlan, hogy a világ egyik , mit egyik! a legfontosabb dolgáról szól.. És ezzel már a leckebesorolásra is megvan: tökéletesség... Ha létezik tökéletesség, akkor ez a téma annak alapja. Minden élő erre törekszik.
És akkor a fotó, a két virág... A nyílt tulipánforma a magyar (és még bizonyára számos, de a magyarról biztosan tudom) motívumvilágban a nőt jelképezi. Pl. Jankovics Marcell erről szépen beszélt a magyar népmesék sorozata kapcsán is. És amitől a kép nem egyszerű virágportré, sem makró vagy természetfotó, az a jobb oldali virágbimbó helye súlya, és szerepe - amely önmagában is egyértelműsíti a férfi szerepkört az én szememben. De pluszban, ha akarom, bezárhatom a népi motívumkört is - és beleláthatom a szív formát is (amely a férfi motívum ugyanott.)
Nagyon szép, tiszta motívumokkal, egyszerűen mesél nekem a fotód e csodáról!
Az jó ha meg véded a képed, teljesen korrekt, nem is gondoltam, hogy "véletlen-expo" volt, viszont nekem "nem jött le" a kép... ezért szerintem :) azért elmélkedek még rajta
Kedves János, nem szoktam megvédeni a képeimet, de most kivételt teszek. Azt gondolom, hogy nem látod miről szól ez a kép. Nem arról van itt szó amit konkrétan látsz. Persze mondhatnánk, hogy rosszul szimbolizáltam, de nemhiszem, ugyanis más helyeken kottára "levették". És, hát ez a kép sem úgy készült, hogy hozzáragadt az ujjamhoz az expógomb, és megbotlottam. Valami oka mégis csak van a ff-nek.:)
húha, lehet nem fogsz szeretni, de én ezt valahogy nem tudom a címmel összevetni, sem a leckével. :(
A tulipán úgy érzem túlságosan is ki lett ragadva a mélységélességgel a környezetből, ennek lehet az is oka, hogy fekete-fehér kép ez, ami miatt a formák előtérbe helyeződnek.
Szerkesztésileg, alul hagytam volna a tulipánnak egy kis szárt, mert így olyan mint mikor embert nyaknál vágunk (mármint fotón), a tulipánon a fény, tónus oké, viszont a meghajló jobb oldali növény túl hangsúlyos ahhoz képest, hogy az életlensége miatt erősen a háttérbe szorul.
Szerintem..
peace,p.
No, kedves házi azúr :) azt senki nem mondta, hogy nem népi rigmus.
Persze, hogy tele van a népi fantázia is mindenféle jóval, és persze hogy megénekelte és megszavalta azt mindig. Hol kedvesebben, tréfásabban, rejtélyesebben, szemérmesebben, hol éppen szókimndóbb módon. Nincs ezzel baj, Te is tudtál dönteni, hogy melyik verzió tetszik, bár egy halvány szmérmesség azért ott is volt :))
+ Ismered/ismeritek Janus Pannonius Pajzán epigrammáit? Mondjuk nem éppen virágénekek virágnyelven... :) A versek pikánsak, meg még pikánsabbak, de bővelkednek szép versi mértékekkel is, melyek elsősorban jó előadásban élvezhetők a leginkább. Gálffi László szavalta fel még cca a nyolcvanas években egy kazettára, és kiadta a Hungaroton, megvásárolható volt (nagyon klassz zenei betétekkel, megzenésített epigrammákkal, de arra már nem emlékszem ki énekelte...)
És egy kis ízelítő :)
"Roppant szerszámát, jól megtermett heregömbjét
Ambrus amíg viszi csak, Tekla dühöng, acsarog.
Ám, ha előrukkol velük Ambrus, nincs vita többé:
érvük súlya alatt Tekla legott helyesel."
http://mek.oszk.hu/04200/04297/04297.htm