Nagyon érdekes kép, furcsa a hatása. Olyan, mintha a háttal lévő lány haja a szemben lévőnek lenne a haja, aki cinkosan ránk mosolyog, ügyet sem vetve a vele szemben lévő lányra. A bicikli és a hinta jó díszlet, de tulajdonképpen se a lányok, se a néző nem arra koncentrál, úgy hiszem vége már annak a kornak, amikor azok voltak a legfontosabb kellékek. A keret is érdekes, nem tudom mi lehet, olyan, mintha egy fotó lenne felszúrva a fekete falra, és úgy azt a fotót fényképezted volna le, meghagyva a körülötte lévő fal-teret is.

Nekem az már dicséret, ha valakiben összefüggö gondolatsor keletkezik a képem hatására. Ha ez még párosul azzal, hogy irányban is egyezik az általam vélt koncepcióval, már elértem célomat. Ezért nem szivesen írok elöre használati útmutatókat, a képnek magárahagyatottan is meg kell élnie. - de köszönöm a hozzászólásokat. (A jobb szélen az elmosódást ki fogom venni).

(László)

..

Kedves László! (vagy a Györgyöt használod?)
Számomra a fotód egyértelműen a címével áll összhangban, mégpedig dupla csavarral. Aki háttal áll ifjú hölgy visszapillant az elmosódó hintára, a cím szerinti leánytestvére pedig ránk, illetve a kamerába. Az irányok relativitása ekként jól tetten érhető. De beszél másról is a kompozíció nekem, mégpedig a tinédzserkorról. A gyermeklány háttal van nekem, nem érdekli őt a külvilág. Az ifjú hölgy pedig nagyon finom mosolyfátyollal néz előre (a jövőbe?). Mindenestre egy másik rétegen felmerül nekem a kérdés, hogy a visszapillantás az én szemszögömből a tinédzserkorra koncentrálódik, azaz a néző nem is a hinta jelentette gyermekkorra tekint, hanem az ifjú korára, amikor még a lányok tényleges az ő szemébe néztek így... Persze a fiatalabbaknak a visszatekintés a hinta és a kerékpár irányába kézenfekvőbb!
A képi megoldást tekintve bizonyosan értő véleményt kapsz avatottabbtól. Én bizonytalan vagyok, mert értem a messzi teret is bal oldalon, de látom azt is, hogy a kép erőteljesen jobbra van súlyozva. Körben a vastag fekete keret egyrészt súlyossá, másrészt mozi-élmény szerűvé teszi a gondolatot, de képalkotóként viszont nekem tetszik.
Üdv. István

Szerintem ez nagyon jóó...
Hirtelen nem is tudom hol láttam hasonlót vagy mihez hasonlíthatnám.. de nem is kell. Hat és üt egyben.
Csak ezt a szél elmosást nem értem teljesen.., a keret nekem kicsit vastag de tudom autóablakként/tükörként értelmezni és akkor máris egy eltűnő pillanat, amint tovább halad maga az ember, a gépigépkocsi az élet sztrádáján.
Grat!

Nagyon izgalmas fotó! A hintáért egy plusz csillag.