Tralalla megjött Barbapapa, megérkezett - nem éneklem végig, mert nem biztos, hogy mindenki tudja, miről van szó, nekem ez az élmény ugrott be a képről. Absztrakt, de közben meg bele akarod láttatni a vízgömböklöző barbapapát, ami nem baj, csak ha így van, akkor nem elég a szerencse, mert a kékeid gyönyörűek, a vörös is izgalmas, de hogy mi hova került, abba is belekotort a véletlened, és ez így már zavaros. Az alsó régió nagyjából vágható, de félmunka a vágás, jobb híján, hiszen kéne az a tér, csak a sok vörös oktalan. Jó, tehát kéne másik expó, de ott meg nincs a kiszakadó kis vízpötty. Hát na ja, de azon amin meg nem olyan a vörös, meg van vízpötty is, ott meg nem jó a barbacsalád. Fenébe, mondhatni, semmi se pont úgy jó? Hát, ez az, ami miatt a makró nehéz, hogy első pillanatra könnyen adja magát, de gyakorlatban éppúgy minden négyzetcentijének rendben illik lennie, mint egy portrénak például. (hegyi)
értékelés:
Köszi Zsolt! És igazad van :) Itt nem volt cím, ez egy így alakult fotó. A cím adott egy sztorit, kár volt érte. Természetesen van több tucat ilyen és ehhez hasonló lövésem - érdekelt, meg akartam csinálni annakidején én is a vízcseppfotómat, majd játszani kezdtem más anyagokkal. Ebben ez a kézforma megfogott. A színek már utóag lettek ennyire meghúzva. Köszi!