Kedves Richárd, üdv a téren. Örülök, hogy itt vagy, picit nehéz helyzetbe hoztál azonban. Nem véletlen, hogy az első lecke önmagunkról szól, bemutatkozás is, meg könnyebben beszélünk magunkról, mint valaki idegenről. A portré a 18-as lecke, odébb van. A képről: jó az alanyod, kedves, van benne titokzatosság, majd lehet vele dolgozni. Ez fontos. De vannak problémák. Egyik a szelektív színezés. Felejtsd el kérlek. Vásári ügy, nem komoly dolog. Vagy színes, vagy FF egy kép. Ez nem reklámfotó, szóval ezek az eszközök nem adnak jó eredményt. Azzal, hogy a fél fejét mutatod, nincs baj, ha van indoka. A csak úgy, az nem elég. Akkor tedd egy ablakba, és a keret vágja, az úgy mutatós és működik. Vagy lessen ki egy függöny mögül, az is jó sztori lehet. De ez nem nagy baj, ez ettől még működhetne. Viszont arra érdemes figyelni, hogy a modell ne biccentse lefelé a fejét, mert olyan rövidülés jön létre, ami anatómiailag arányokat torzít. Sok a homlok, kevés az áll és a száj. A kép fele a haj és a homlok. Ha feljebb emeli az állát, akkor ez az arány helyreáll. Az élességről: amíg fiatal a modelled, nincs baj. De bevallom, engem nem érdekel Tündi bőrének pórusai, nem akarom. Azért nem, mert az egész így technikai üggyé válik, egy objektívtesztté, micsoda rajz, váó, de kurva jó - csak eltávolít a modelltől érzelmileg. Az utómunkáról is pár szó. Most valahol a középszürkékben mozgunk. Ez nem nagyon izgalmas és nem szereti a szem, fáradt hatása van. Próbáld elmozdítani valamerre, vagy a világosabbak, vagy a sötétebbek felé, ez már a te ízlésed kérdése, melyik tetszik. Csináltam belőle egy párost, hogy lásd, mire gondolok ebben az értelemben. A lényeg. A kép jó, nem kezdő szint, látszik, hogy nem az első képed. De ne menj bele olyan utcákba, ami vagy a divat, vagy valami technikai dolog, mert a fotózás technikai sport ugyan, de a végeredmény viszont nem szabad az maradjon. Várom a képeid, főleg az önképed. (hegyi)
értékelés: