Meglattam oket a padon, hatulrol latszott, hogy nevetgelnek. Elmondtam, mit akarok, a holgy bizonytalankodott, de az uriember lecsapott az alkalomra. Megnyugtattam, hogy nem lesz draga. Keszult egy kozos kep felig oldalrol, aztan egyesevel probalkoztam, eloszor a ferj, majd a feleseg. Ez utobbinal robbant a bomba, alig leptem at a feleseg ele, a ferj mar mondta, hogy "a labat, a labat" es persze nevettek. Nyilvan jo lett volna, ha el tudom kapni, de nem sikerult. Viszont mire csendes atkozodas kozepette befejeztem volna a noi portret, a ferj nem birta tovabb, belehajolt a kepbe, epp csak kicsit tudtam felreforditani a kamerat exponalas elott, ez lett belole.

Nem vaku, napfeny.

Mert mindenkinek kell egy pokhalos kep. Kulonben is jon a karacsony. Meg a halovin.

Egy masik kep a 111 margojara juniusbol. Akkor ugy gondoltam, hogy majd ujralovom, ha eljon a 111. nap. Buszken mondom, hogy nem lottem ujra. :) De a vicc kedveert legyen ez itt emlekul.

Ult ott egyedul az ures es a majdnem teli sorospohar mellett es lehajtott fejjel jatszott a gyurujevel. Egy kepre volt idom, jott vissza az ember a pulttol a kovetkezo tele poharral.
Azt az egyet meg csunyan elcsesztem. Ket percen korabban meg eleg feny volt, hirtelen elfogyott, en elkapkodtam, nem ellenoriztem, es durvan bemozdult. Megis ez marad, talan masnak is latszik a tortenet ebben az egy pillanatban.