fény-üveg

fény-üveg
fény-üveg

Itt kapunk két verziót – az ötlet abszolút érthető. Valami tükröződő felületet látunk, mint támaszték és a háttérben, talán a monitoron megjelenő vetített képet. Ebben az az érdekes számomra, hogy a Tamás létrehozott egy színpadot. Aztán hogy ezen a színpadon milyen mese indul el, nyilvánvaló hogy a saját hatásköre, de maga a színpad tökéletesen jól értelmezhető. Mondom a problémámat. Az alsó kép engem kevésbé érdekel, nekem az egy jó konstrukció, de valahogy olyan iskolás. A felső kép izgalmas, mégpedig azért, mert ott a háttérben is izgalmas dolgok történnek és egyébként, ha egy kicsit merészebb az ollód (kölcsön kéred a Gerleitől – neki van egy jó kis szabóollója, mivel szokta vagdosni a képeit), hogyha a kép alsó és felső részéből 1-1 ujjnyit levágsz, akkor ez egy teljesen rendben lévő üzenet. Számomra egyébként a legizgalmasabb dolog ezzel a „V” alakú üvegpohárral történik és ami ott mögötte létrejön. Tehát egyébként én lehet, hogy az egész másik kettőt kidobom a képből a francba, és csak a háttér és egyetlenegy pohár (ez a „V” alakú) amivel dolgoztam volna. De így is nagyon érdekes, ami létrejött. Tehát ha a két képből kérdezed én a felsőre teszem a voksomat. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást és Zsoltnak az elemzést! Sajnos nagyon macerás ezt a színpadot felépíteni. És akkor még ott van a háttérkép megfelelő beállítása. Szóval, ha lesz elég energiám, még folytatom. Zsolt, egyetértek a vágással és a folytatásra adott ötleteddel.

Az átlátszó és tükröződő felületek minden felszínes ridegségük ellenére számomra hordoznak egy nagyon emberi ambivalenciát is. Tudom, ez az én megfeleltetésem. Pont ezen humánusabb közelítés miatt az első fotó formai játékai közelebb állnak hozzám itt. Persze a második tisztább(?) megközelítése más szempontok miatt tetszik - az talán a műszaki énem rendezettség-igénye. De végső soron nem akarom összehasonlítani a két fotót, csak abban vagyok biztos, hogy egymás viszonyában fogalmazódtak ezek meg bennem. Nagyon tetszenek a fotók!

Na mégis megvan. Megnyugodtam. Nekem is a második a kedvencem.

Hát, megeszem a sapikámat, ha értem.
1. fenn volt, láttátok. Helyén. Ahogy kell.
2. átíródott a bejegyzés, és abban a kép címe egy tök másik folderre - hmm, nem én voltam.
3. törlődött a kép a szerverről. Nem én töröltem.

Akkor most?

Visszatettem, meg minden, de nem értem.

A másik kép hova tűnt?

Nálam a második kép jön be igazán. Az első már túl sokféle, túl összetett struktúrát ad, a másik a maga redukáltabb világával varázslatos, érthetőbb, befogadhatóbb mennyiségű infót ad a szemnek. (aztán lehet csak este van és fáradok) Az elsőn nem csak a sok direkt forma hat, hanem előjönnek felületek is, az az érdes recésüveges rész már zavaró picit.

Ahogy a barnás tónusok beleúsznak a második képbe, egészen zseniális!

Én is mindig bajban vagyok, hogy melyik nézőpont a jobb a csendéletnek. Hozzám talán a második áll közelebb, de az első is frankó lett.
Szerintem.

Új hozzászólás