Az a helyzet, hogy kicsit nehéz a graffitik világával mit kezdeni, amikor ennyire szűkre vágunk egy helyzetet. Ráadásul ki is fordultunk ebből és egy utcai történet is elindult, amiben a pontocskák, a fénypontok, az autók lámpái, az utcalámpák és a szmájlinak a kis szemecskéi között meg van a párhuzam, tehát ez abszolút működik. Én még hiányolnék egy harmadik jelentésréteget is akár még azzal is, hogy odanyúlsz a kezeddel és valamilyen kontaktot keresel ezzel a kis figurával, mert most ez a személyes jelenlét leszűkül arra, hogy közeliben mutatsz valamit és ettől válik személyessé. Ez a része rendben van, de én valahogy úgy érzem, most ez a két világ, az ő szomorúsága és az utcakép nincs összekötve. Lehet, hogy ha ebben az utcaképben még hagytál volna oldalirányban többet, akkor jobban bemozdul ez a történet. (hegyi)
értékelés: