5. Absztrakt és struktúra, Elemzés, Feladatmegoldás, Hónap képe
Az épület ablakaiban a Halászbástya tükröződik.
A helyzet az, hogy előbb kapta meg a Hónap képe díjat, mint hogy leelemeztem volna, ugyanakkor ez egy nagyon jó ritmusú munka ahhoz, hogy azt mondjam, hogy nem véletlen az, hogy felkeltette az érdeklődést. Pontatlanok vagyunk, azt azért hozzáteszem. Nem tudom, hogy ennyi-e az összes, ami a képből van, ugyanis a kép jobboldalához vagy hozzá kell adni, hogy ott az a forma, ami elindul a tetőrésznél, az megint rendesen megjelenjen, akár egy negyednyit még kapjunk ebből a háromszögből, vagy pedig akkor azt a kis fekete izét felejtsük már el. Lehetett volna ezt a vágást úgy csinálni, hogy az nem koszol bele. Nem nagyon értem egyébként azt, hogy ha valaki ennyire precízen tud fogalmazni képben képhatáron belül, akkor a széleknél miért ilyen trehány? Azért én tudnék ezen az egészen még mit vágni, mert a kép felső részében is elindulnak olyan formák, amiket én nem hagynék benne, meg a kép bal oldala is elég érdekes, szóval, a körbevágásnál azért vitatkoznék. Ugyanakkor a megfigyelés nagyon pontos. Hogy absztrakt lecke-e? Hát, legyen, bár én úgy gondolom, hogy ez az épített környezet leckébe való volna, azért ez az absztrakciótól egy kicsit messze van. De a megfigyelés fantasztikusan jó. Tényleg olyan, mint ezek a tili-tolis türelemjátékok voltak, vagy akár mondhatnám a tetrist is példának, szóval jó a dolog, tetszik. Mivel a képhatárokkal való problematika leküzdhető utólag, tehát, lehet ezen vágdosni, megkapja a 3 csillagot. A leckemegoldást azért nem, mert az absztrakt nekem másról szól. (hegyi) értékelés:
Azért ezt a képet választottam, mert bizonyos érzéseket indított el bennem. A helyszín ismerős, talán még én is próbálkoztam hasonló képpel, de ez most felülmúlja mindazokat. Egyrészt nagyon szépek a geometriai alakzatok, egyenesek, párhuzamosok, ezt a rendet pedig az eklektikus épület tükörképe oldja fel. Tulajdonképpen egy klasszikus kép, némi csavarral, de valamiért nekem most ennél jóval több. A Halászbástyát megszemélyesítve, nekem egy emberi történet indult el a fejemben arról, mikor felkelünk a magunk kis tökéletes világában, és belenézünk a tükörbe. Rosszabb esetben darabokban látjuk magunkat és azokat a darabokat nekünk kell a helyére tologatni. Jobb esetben már túl vagyunk ezen és elfogadjuk, hogy nem lehetünk tökéletesek, és amit tökéletesnek gondolunk valahol az sem tökéletes és megállapítjuk, hogy jók vagyunk úgy ahogy. Legjobb eset, mikor megtalálod azt a valakit akiben ha tükröződsz, magadat látod, és az a valaki szintén önmagát látja benned. Látod a saját tökéletességedet és esendőségedet a másikban, és felismerések sorozatával megtanulod elfogadni magad. Egyszerre adsz és kapsz. Talán ez a legszebb emberi kapcsolat! Köszönöm az élményt! (Fehér Éva)
Huh, nem várt meglepetés! :)
Köszönöm és nagyon örülök, hogy a képem a hónap képe lett!
Köszönöm Évának, hogy megosztotta a gondolatait, érdemes elgondolkodni rajtuk, főleg e információ-túltengős-rohanós-világban.
Árpád, a Vukkos játék naná, hogy meg volt, sőt meg is van. :)
Nekem erről a képről az a tologatós kirakós játék jutott eszembe, ami nekünk Vukos volt. Ha a csúcs alatti kockát eltolod, akkor be tudod forgatni a tetejét a helyére.
Köszönöm István, Anna!
Valahogy nekem az épített környezet nem jutott eszembe, de valóban oda is illene. :)
Az aláírás nélkül is nagyon hozza az épületet, azonnal érthető számomra hogy egy épületben tükröződik egy másik, jól ismert. Még a korábbi magasépítészeti, városépítészeti leckék is felderengenek, hogy a modern tükröződő felületeket miért jó használni régmúltat idéző városrészekben... Szóval tetszik a fotó nagyon, és szerintem ez egy tökéletes épített környezet megoldás főleg a maga precíz és feszes, torzulásmentes vonalaival.
Köszönöm az elemzést Zsolt és elnézést a válasz-késedelmek miatt...
A hozzászólások után már nekem is lejött, hogy inkább épített környezet lecke, de valahogy az nem ugrott be.
A vágás, a képből ennyi a maximum, nem trehányság. A jobboldalon ami elindul, annyi hiányzik a baloldalról. Ennél jobb megoldást (kompromisszumot) nem találtam (persze PS-pal lehetett volna clone-stamp-elni..., de azért na...), mert ha meg a jobb ablakok végén vágok, akkor befejezetlen, mert ahhoz meg kellene a baloldali teljes sáv.
Lehet, hogy a teljes 100% szimmetriához képest ez alul marad élvezetileg, ezt nem tudom, de szinte fogadni mernék (ezt ne vedd magadra Zsolt :;) ), hogy ha meg lenne a két oldal teljes szimmetriában, akkor meg a "mér van középre rendezve?" kérdéssel néznék szembe.
De elfogadom, hogy a két szélen nem stimmel valami, azt viszont nem, hogy trehány lennék.