Amatőr kiállításon ez egy sikeres kép lehetne. Nekem egy kicsit hatásvadászó.
A megfigyelés tökéletesen rendben van, intim és nagyon megkapó az olvasó nő, a távolságtartása, és az egésznek a ritmusa jó. Amit nem tudok nagyon hova tenni, az az utómunkával elért tónushatás, tehát, ez az egész olyan, mintha ez a nő a holdvilágnál olvasna. Ez olyan, mint amikor a vörös szűrőt feltesszük a gépre, akkor van ilyen nagyon drámai hatás, én ezt erősnek, soknak érzem, ez túl sok a jóból. Kellene azért valami abból a háttérből, a padból mindenféleképpen több kellene, a fenyőből is akár, és a nő meg túlságosan kopogós lett. Vörös szűrővel lehet nagyjából nappal éjszakai felvételt készíteni, hozzáteszem, hogy nyilván, ez csak fekete-fehérben működik, és még valamit hozzáteszek, hogy a vörös, vagy narancs szűrőnek az is egy jellegzetessége, hogy a bőrhibákat csökkenti. Tehát, ha valaki szeplős, vagy himlőhelyes az arca, vagy ha nagyon sok ránc van az arcon, vagy nagyon fáradt a bőre, ha nem akarunk túl sokat vacakolni vele, akkor ezekkel a szűrőzésekkel ez megoldható, hogy ennek a hatása csökkenjen. Ha ez egy ilyen utómunka játék, akkor próbáljuk meg ezt korrigálni, jó? Nem nagyon tudok másra tippelni, mert annak kicsi esélyét látom, hogy ez a nő valóban a Hold fényénél olvasott volna, úgyhogy próbáljunk meg egy kicsit ezen változtatni, ezt most ezért adom vissza. (hegyi)
Köszi István! Azt gondoltam a fa elég, hogy környezetbe helyezze.
A csonkolt lába egy kisebb mélyedésben van. Tudom ez nem nincs a képen, de akkor nem is vettem észre és utána sem gondoltam, hogy hiba. De várom az elemzést, hamarosan kiderül minden. :)
Nekem is hiányzik a környezetből valamennyi, illetve ilyen kontrasztban a lábcsonkolás is elég szembetűnő nekem.
Köszönöm az elemzést! A kép a Károlyi kertben készült, meglehetősen árnyékos részén és csak fekete fehérré alakítás történt. Szűrőt nem használtam. Felrakom az eredeti színes változatot.