Cabo, Fisterra. Spanyolorszag. Europa legnyugatibb pontja. Ez a bronz es rez otvozetbol keszitett bakancs a szimboluma az El Camino vegso allomasanak, Cabo (portugal), Fisterra (spanyol) nevu falunak. Sok-sok eve minden evben vegig gyalogolom a French way-t az az a Francia utat s a Via de La Platat amit magyarul " Ezust ut"-nak nevezunk. A Francia ut Saint jean pied de port-bol indul ami Franciaorszag teruleten helyezkedik el a Spanyol hatartol 20-30 km-re. Ez az ut Santiago de Compostellaban vegzodik mint minden El Camino-s ut. Az Ezust ut pedig Sevillabol indul s szinten Santiago de Compostella-ba vegzodik. Ennek a ket utnak a vegig gyaloglasa ketto es fel honapig tart szamomra.

S egy rovid leiras az El Caminorol:

Jakab-legenda 813-ban akkor éledt újra, amikor egy Pelagius nevű remete látomása szerint valami „ragyogó fény” vagy egy csillag beragyogta a mező egyik elhagyatott pontját, ahol Szt. Jakab és két követőjének méltatlanul elhanyagolt nyugvóhelyére bukkantak. A csillag Szt. Jakab csillaga, és a szavakból: Szt Jakab=Sant Iago, mező=compos, csillag=stela adódik a hely neve: Santiago de Compostela. Padron püspöke, Theodomirus élt az alkalommal, és „tanúsította” az apostol sírjának felfedezését, így Szt. Jakab legendája tökéletes időzítéssel kelt életre ahhoz, hogy élen járjon Spanyolország kereszténységhez való visszahódításában. Szt. Jakab a csaták valamennyi döntő pillanatában megjelent és megfordította az ütközet kimenetelét. Ezért ábrázolják Jakabot, mint a mór-ölőt, azaz Santiago Matamoros-ként.
Az első, zarándokokhoz köthető írásos emlék 950-ből származik, majd 1072-ben eltörölték azt a vámot, amikor a zarándoknak akkor kellett fizetniük, amikor Galíciába beléptek. A Camino legjelentősebb támogatója II. Calixtus pápa volt, aki bevezette a compostelai Szent Év kiváltságát (minden év, amikor Szt. Jakab ünnepe, július 25-e vasárnapra esik, vagy az évszám két nullára végződik). Ebből az időből származik a francia Aymeric Picaud pap öt kötetes könyve, melyet zarándokútjáról írt, s ma Codex Calixtinus néven ismerjük, mert a művét a pápának ajánlotta. Több lovagrend is alakult a zarándokok szolgálatára: elősegítették az útvonalra eső nagyobb települések/városok fejlődését, de a kisebbekben is zarándokszállásokat (hospital) létesítettek, s jelentős volt a munkájuk az út kiépítésében, a hidak felépítésében is.
Az utolsó két évszázad elvilágiasodása Spanyolországot sem kímélte meg, mára a vallását gyakorló spanyolok csak a társadalom 20 százalékát alkotják. Ezzel ellentétben a Camino zarándokainak száma igen magasra szökött, az utóbbi tíz évben a tízszeresére nőtt.
(forrás)