Hason fekve olvasok, amióta az eszemet tudom. Ráadásul sokat. Így a kép mintegy természetes környezetében mutatja be Nórát, azaz engem. :-)
Azt szeretjük és tartjuk fontosnak, hogy nem akar különlegesen avantgárd és különleges lenni, hanem a kis lépésekben megoldott feladatokban közelíti meg a leckét, az egy fényforrásból érkező fénnyel oldja meg a kompozíciót. A kis olvasólámpa meghatározott fénye miatt a környezet elsötétedik, de ez mégsem generál bennünk félelmet, hanem mintha egy mesei erdőben, vagy mintegy színházi képbe, egy laterna magica-ba tekintenénk, elsősorban az a fajta szerénység fontos, hogy nem akar többet, mint amit ez az üzenet tud, mégis ez a sötét árnykörnyezet jó keretet épít a modell köré. Nagyon szeretjük ezt a képet, arra azonban szeretnénk felhívni a figyelmed, Nóra, hogy technikailag a kép mentésénél valami tömörítési hiba lép fel, lehet, hogy sokszor mented el ugyanazt a jpg képet, és emiatt egy kockásodás, és az éleknél, kontúroknál fellépő bizonytalanság zavaró tud lenni. Erre ügyelj. (szőke)
értékelés:
A Kaleidoszkópszerű című rádióműsoromhoz ezt a képedet választottam illusztrációnak.