Most hallgattam meg, mert anno kórházban voltam épp.

Imre jó alany. Jól, érthetően beszél. Miközben főztem, hallgattam, néhol megállt a fakanál a kezemben, néhol meg vitatkozni támadt kedvem, főleg ott, hogy lehet-e egyáltalán szabadságot individuálisan megélni, ha közben ki kell menned a lakásból és át a városon el a munkahelyedre, azaz amikor akarod vagy sem, de beköszön a valóság. Lehet, hogy fülhallgatóval a fülben talán megy.

Szóval köszönöm. És ha menni kell, menni kell, nem megvárni, míg nincs más választás, mert addigra már mindenki nem itt lesz, és akkor már csak kényszer hajthat.

Köszönöm. :) Továbbítottam Imrének is.
A zenét pedig engedelmeddel majd valamelyik következő szabadságról szóló interjúban felhasználom.

Meghallgattam. Egy ideig attól féltem, kicsit elmaszatolja, de pont belement a lényegbe, nincs szabad oktatás, ha az oktatók nem szabadok. Nehéz helyzet. Értékeltem a tematikus zeneválasztást is. Belefért volna kedvenc filozófusom, Kris Kristofferson, Janis Joplin hangján, ahogy a Me and Bobby McGee-ben énekli, hogy freedom is just another word for nothing left to loose, és végül arra jut, bár ez nem feltétlenül a sok szabadságtól, vagy attól, hogy semmije sincs, inkább a vészes nosztalgia okán, hogy i'd trade all of my tomorrows for one single yesterday. Vidd az összes holnapom egyetlen elmúlt pillanatért. Csillanjon az a remény a hajnali disznóölő késen!

Köszönöm

Best of chat:
- interjús műsor, itt még nem is hallottam ilyet
- Az a baj szerintem, hogy a sok infót külön csatornákban nyomják a gyerekekbe, és nem alakul ki bennük egy kicsit átfogóbb kép
- érdekes kérdés vetődött fel bennem így 30 év távlatából: akkor a ,,szocialista nevelést biztosító,, iskola jó volt ahhoz, hogy szabadságunk érdekében döntést hozzunk?
- nem nagyon volt jó az sem, a szocializmusban se nagyon volt tere az iskolai szabadságnak
- az intenzív tanulás egy témában - ennek van értelme
- voltak gimiben nekünk is tematikus hetek - na ez kellene legyen egész tanévben minden tárgyból
- szol ez a zene es teljesen megvaltozik, ahogy dolgozom, durva
- a csodálatos emberek nem képeznek kritikus tömeget
- aki szabad akar lenni, pokolra kell annak menni?
- orrhanguak tarsasaga
- Közalkalmazottként nem könnyű
- senkinek sem könnyű, azt hiszem
- nem. De privát szektorban, ahol nincs államtól függésed, közalkalmazott rokonod, iskoláskorú gyereked, nyugdíjas rokonod, ilyesmi, úgy talán könnyebb
- nincs olyan, hogy független vagy az államtól szerintem
- Azért vannak fokozatok
- ha az ország megtalálná a szabadságát, mi már nem is keresnénk
- éljen a szabadság!
- Asszem az egyik dolog amit szeretek ebben az országban, hogy itt szabadok az emberek. Baromira más a hely szelleme tőle.