Rumli

Szigeti Ferenc geográfus, környezetvédelemmel és városfejlesztéssel (is) foglalkozó szakember azokról a példákról és „példátlanságokról” mesél Péterfi Ferencnek és Sain Mátyásnak, amelyek a mindennapihoz képest egy másféle környezeti szemléletet jeleznek.
Ahogy azzal a céllal alakítanak ki és őriznek meg élőhelyeket, hogy a biodiverzitást megőrizzük. Tarvágások helyett „örök erdőgazdálkodást”. És ezeknek nem csak természeti, de a társadalmi jelentősége is igen jelentős. A városi parkokban, az ottani zöldfoltokban a vadvirágos rét, az újszerű faültetési rendszerek, a beporzók védelme – egyszerre klímavédelem és ökológiai haszon.

Társadalmi nem, szerepek, elvárások, társadalmi nyomás, alkalmazkodás, elfogadás, minták, kategóriák, minősítés: beszélgetés Ercse Kriszta oktatáspolitikussal.

A kazuárok kórházakban kalandorkodnak. A brigádnapló folytatódik.

Krisna-völgyi méhészet, önfenntartó ruhakészítés, faültetés, az Ökoverzum, a fenntartható fejlődés és a nemnövekedés elve.

Folytatjuk filmes kalandozásunkat Ernst Lubitsch filmjeinek társaságában.

A finn iskolarendszerről sokat hallani, és ezzel kezdődik Péterfi Ferenc interjúja Tuba Orsolyával. A FINMINTA című kezdeményezés alapítója az ottani oktatási rendszert az általános iskolától az egyetemekig ismeri és népszerűsíti Magyarországon is. A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Tuba Orsolya azt igyekezett megértetni mi a különös és a sajátos az ottani iskolarendszerben, meg persze azt is kerestük, mi a titka az ezt befogadó finn társadalom egészének.
„Az iskolában – mint intézményben, meg a tanárokban való feltétlen bizalom mellé harmadikként a diákokban, a tanulókban való bizalom – meséli szenvedélyesen -, ami felszabadító és ami ’előhozza’ a demokráciát”.
Szó esik még a demokrácia beágyazottságáról, a finnországi önkormányzatok és a lokalitás jelentőségéről, a könyvtárak kiemelt szerepéről, amelyeknek már régen nem a könyvek kölcsönzése pusztán a kiemelt feladata, hanem ezek a helyek - más társadalmi intézményekkel együtt - a diskurzus tereivé válnak. Így térünk vissza a közbizalom jelentőségéhez, a részvételhez és a helyi cselekvés fontosságához.

Kálmán disznót vág és fáj neki. Kinek mije fáj még. Rozoga kazuárok.

A 117 perc című Dudok Dávid és Péterfi Ferenc szerkesztette műsor témái:
- az amatőr színjátszás örömei, a próbafolyamat és egy színrevitt darab - beszélgetés Karalyos Krisztával, az Átjátszók társulat tagjával,
- étel-ital, mindenféle jó falat, zenei csemegék, kézműveskedés és egy kis városi, netán lokálpatrióta együttlét - a NÉP-SZÍN-HÁZ Járdafesztiválról Kehrer Ádámmal, a Járdafesztivál szervezőjével,
- egy közösségi hely, amely mindig együtt tud változni a közösséggel - a Labor Café működési költségeinek megteremtéséről Fekete Évával
- miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni - a TINLAB-ról dr. Fehérvölgyi Beátával, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánjával
- a részvételi színházról, valamint a színház és a társadalomtudományok kölcsönhatásáról - Vági Eszter színházpedagógussal az ELTE doktoranduszával,
- expresszív művészeti elemek (színházi és képzőművészeti alkotások) mentális egészségre, jóllétre gyakorolt terápiás hatásának összehasonlító vizsgálatáról Cserjési Renátával, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék egyetemi adjunktusával, az E-MIND Kutatócsoport vezetőjével, és egyik tagjával, Simon Balázs rendezővel, az Utcaszínház Alkotóközösség ügyvezetőjével.

Beszélgetés arról, miért örüljünk, ha sokat kell várni a sürgősségi osztályon, hogy mi az a triázs, és miért nem tudjuk ezt, ha egyszer jogsink is van.

Hogyan ragadta magával egy a vallási munkában talán szokatlan 'sűrűségű' környezet Bolba Márta evangélikus lelkészt, hogyan ágyazódott be egyre erőteljesebben a társadalmi szolidaritás, az elelesettek segítése, a szolidaritás megerősítése és a közvetlen környezet közéleti szerepeinek megtalálásába. A saját lelki elköteleződésének és a szuverenitásának a párhuzamos kiépítéséről, a helyi pártpolitikai kényszerekről és a Mandák Ház befogadó feladatának kialakításáról beszélget Péterfi Ferenccel és Sain Mátyással.

Az Anachoma címet viselő dokumentumfilm a görög határon zajló erőszakos visszafordításokról szól. A push-back, azaz visszakényszerítés bevett gyakorlata szerint a hatóságok fizikailag tartják távol az országuktól a nemzetközi védelmet kereső menekülteket. A filmhez adománygyűjtő kampányt indítottak az utómunkák befejezéséhez. A rendezővel Pollák Philippel Juhász-Bolyán Kincső beszélgetett.

A kazuár utasításokat ad és kap. Dugj a füledbe spárgát, hallgass Zappát, húzd fel az órát, maradj gyerek.

Egy beszélgetés kódokról és papírokról, de f·leg arról, mit csinál egy gyógypedagógus. Meg hogy mit nem.

Az életpályát is meghatározhatja, mivel játszik a gyerek: Berek Péter beszélget Tóth Dániel pszichológussal, aki több mint öt éve működtet YouTube-csatornát „Pszichológus Pasi” néven.
A Metaverzumban rejlő lehetőségekről kérdezte Kazinczy Bálint Szekrényi Péter Pedrót, az Amtech tulajdonosát, a Digitális Transzformáció Hírnökét.
Magyarország a 22. helyezésével sereghajtó a digitális fejlettség terén egy uniós felmérés szerint. A téma kapcsán Tajthy Krisztinával, az IVSZ főtitkárával beszélgetett Kazinczy Bálint.
Berta Gergővel, a Maximum Business Web és Marketing Ügynökség vezetőjével Dudok Dávid beszélgetett arról, hogyan manipulálhatja a döntéseinket az AI.