Rumli

A finn iskolarendszerről sokat hallani, és ezzel kezdődik Péterfi Ferenc interjúja Tuba Orsolyával. A FINMINTA című kezdeményezés alapítója az ottani oktatási rendszert az általános iskolától az egyetemekig ismeri és népszerűsíti Magyarországon is. A Civil Rádió Demokrácia MOST! című műsorában Tuba Orsolya azt igyekezett megértetni mi a különös és a sajátos az ottani iskolarendszerben, meg persze azt is kerestük, mi a titka az ezt befogadó finn társadalom egészének.
„Az iskolában – mint intézményben, meg a tanárokban való feltétlen bizalom mellé harmadikként a diákokban, a tanulókban való bizalom – meséli szenvedélyesen -, ami felszabadító és ami ’előhozza’ a demokráciát”.
Szó esik még a demokrácia beágyazottságáról, a finnországi önkormányzatok és a lokalitás jelentőségéről, a könyvtárak kiemelt szerepéről, amelyeknek már régen nem a könyvek kölcsönzése pusztán a kiemelt feladata, hanem ezek a helyek - más társadalmi intézményekkel együtt - a diskurzus tereivé válnak. Így térünk vissza a közbizalom jelentőségéhez, a részvételhez és a helyi cselekvés fontosságához.

A 117 perc című Dudok Dávid és Péterfi Ferenc szerkesztette műsor témái:
- az amatőr színjátszás örömei, a próbafolyamat és egy színrevitt darab - beszélgetés Karalyos Krisztával, az Átjátszók társulat tagjával,
- étel-ital, mindenféle jó falat, zenei csemegék, kézműveskedés és egy kis városi, netán lokálpatrióta együttlét - a NÉP-SZÍN-HÁZ Járdafesztiválról Kehrer Ádámmal, a Járdafesztivál szervezőjével,
- egy közösségi hely, amely mindig együtt tud változni a közösséggel - a Labor Café működési költségeinek megteremtéséről Fekete Évával
- miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni - a TINLAB-ról dr. Fehérvölgyi Beátával, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánjával
- a részvételi színházról, valamint a színház és a társadalomtudományok kölcsönhatásáról - Vági Eszter színházpedagógussal az ELTE doktoranduszával,
- expresszív művészeti elemek (színházi és képzőművészeti alkotások) mentális egészségre, jóllétre gyakorolt terápiás hatásának összehasonlító vizsgálatáról Cserjési Renátával, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszék egyetemi adjunktusával, az E-MIND Kutatócsoport vezetőjével, és egyik tagjával, Simon Balázs rendezővel, az Utcaszínház Alkotóközösség ügyvezetőjével.

Hogyan ragadta magával egy a vallási munkában talán szokatlan 'sűrűségű' környezet Bolba Márta evangélikus lelkészt, hogyan ágyazódott be egyre erőteljesebben a társadalmi szolidaritás, az elelesettek segítése, a szolidaritás megerősítése és a közvetlen környezet közéleti szerepeinek megtalálásába. A saját lelki elköteleződésének és a szuverenitásának a párhuzamos kiépítéséről, a helyi pártpolitikai kényszerekről és a Mandák Ház befogadó feladatának kialakításáról beszélget Péterfi Ferenccel és Sain Mátyással.

A kazuár utasításokat ad és kap. Dugj a füledbe spárgát, hallgass Zappát, húzd fel az órát, maradj gyerek.

Egy beszélgetés kódokról és papírokról, de f·leg arról, mit csinál egy gyógypedagógus. Meg hogy mit nem.

A kazuár körüljár különböző, egymásba illő és nem illő szerveket. Alul, felül, kívül, belül, elöl, hátul. Nem kapkod bolhák után.

Ismét moziba megyünk, és színes szélesvásznú, fekete-fehér némafilmes változatos kalandokba keveredünk Lubitsch rendezésében...