Au és Kálmán és Miles kérdéspárbaj.
Mi sem értjük. De megkérdezzük. Kérdésekkel provokálunk.

Hozzászólások

Ebben volt. Írásban is jó, nem kell fejben. nebjeF

Ez egy érdekes cucc, gratula. Azóta még egyet meghallgattam, jól emléxem, hogy ebben volt az önkárpótlás, ugye? Meg egy csomó érdekes gondolat még. Fogyi vagyok, ha nemigen bírom megfordítani a mondatokat a fejemben?

Örülünk, hogy tetszett. A kezdő párbeszéd az Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott című abszurdjából van, ha valaki nem látta a filmet, nézze meg.

Meghallgattam, autóban, hazafelé jövet. Egyrészt az eleje mesteri, nem érdekel, hogy csináltátok, de őrületesen élvezetes. Vagy élvezetesen őrületes. Aztán ahogy a visszafelé olvasás jött, meg a többi snitt, mindegyik újat hozott, a pörgés lassult és az egész összeállt valamivé, ami egy új csúcs a Látszótéren.

Öröm volt a régi duót újra hallani, jó lenne többet, duósan is, triósan is, akárhogyan.

Boch:

-a szürmodern posztrealitásból
-George Duke tolja neki. Veletlenul basszusgitarral kezdodik. wow, ez de jó kis muzsika!
-juj de félelmetes. Ez nekem mai napig a Twin Peaks vege. ságáv ónszid!
-sajnos ez szívből jött, picit szégyellem. mellegyész! asszem ez nem egy könnyű nyári élményrádiónak sikerült eddig. megdolgoztattok, de ez kimondottan jó, amúgy meg hol van az a nyáááááár
-whamola. ez nem a faszi neve. The Claypool Lennon Delirium
-Aztan holnap mar nem akarja, hogy iskolaba vidd, masnap lehet neki savanyulevest adni, meg egy nap es mehetsz torpetorpenezobe. Hajjajj
-Muuuuuuveeeeelt! Ki kellett keresnem, mert riszájköl nimfákat hallucináltam bele
-Folyt köv. Kivalo kezdes volt. Kérek ilyet

Új hozzászólás