Azzal kezdem, ami számomra bizonytalan ezen a képen, ez pedig a horizont és a tömegelhelyezés viszonya, most mintha jobbra lejtene ez az egész nekem, de ez az egyetlen hiba, amit fel tudok róni, merthogy egy nagyon érzékeny megfigyelés eredményét látjuk. Valakinek a helyét, valakiét, aki nincs itt, aki elbújt, aki csak elugrott a közértbe venni egy kiflit vagy egy felest, valakiét, aki az utcán is szemérmes maradt, akit a nyomor még nem kezdett ki annyira, hogy mindegy legyen neki, hogy fotózzák vagy sem, egy személyiség, egy sors pillanatképe, miközben ez a pillanat neki valószínű örökkévalónak és megváltoztathatatlannak tűnik. Azért javaslom, hogy ebben az irányban is figyelj tovább, mert az utcafotózás alapfokon nem nehéz kenyér, de hogy a fotóból kép legyen, az kell, hogy a fotós érzékenysége ne csak a saját megmutatásáig terjedjen, hanem kellő empátiával úgy figyelje az eseményeket, hogy akár mint most, valakinek a helyével, a hiányával ábrázoljon. (hegyi)
értékelés: