Én írtam az első hajós zenélésemről naplót, amit a családnak és közeli barátoknak küldtem el naponta e-mailben. Ma már képtelen lennék, de annak örülök, hogy akkor megírtam.

Persze, fejben dől el minden. Ez a jó és a rossz is az emberi elmében.

Chat hozzájárulások

- önporté. köszimánszépen.
- nekem van tanári naplóm
- Nejem abszolút kézzel ír naptárba dolgokat. Tollal.
- a monblank toll nem irni valo, hanem a targyaloasztalra jol lathatoan letenni
- a napló nem egy olvasónak szól, hanem saját magadnak
- szerintem a naplot nem olvassak, hanem irjak, marmint hogy az a celja
- sokáig én is vittem naplkót, de nem feladatokat írtam bele, hanem az utazás közbeni vázlataimat felújjításról, stb
- Nem tudsz olyan vízjelet tenni rá, ami ne idegesítene
- Beteg ember nem mehet be, akkor üres a ház? Csak a macskák?
- akkor laikus visszajelzes az erofeszitesedhez: latszata van, hajra tovabb
- köszi, a hangodból és a műsorból úgy vélem jössz kifelé, csak nyugi, minden jó lesz
- Asszem lemaradtam pár dologról, de majd talán ráhallgatok

Köszi, hogy meghallgattad, hát, oké, csak ez nem múlik el egy csettintésre, hogy ja jó, akkor már nem is zavarom magam :)

Zsolt a műsort hallgatva a portréd alatt nyitvahagyott beszélgetési itt aztán értelmet nyer. Tök jó. Értem én minden szavát. Az érzést is ismerem. Vannak az embernek hullámvölgyei az életében. Én például ugye kopasz vagyok. Namost az nem is baj, csak ha az ember ezt 18 évesen kezdi az azért nem olyan könnyű. Mostmár őszülök is, de azóta sem a kopaszság, sem az őszülés nem ráz meg. Mi tök másképp látunk mint te, magad. Nem kell aggódnod, nem riasztó a kép :)