Csetelés nőkkel, kommunikáció a főnökkel, alatta Parov Stelar.
Szia Mizó!
Sajnos tegnap nem értem időben gép elé, így most archívból hallgattalak. :) Hát nem egyszerű az a társkeresőzés, szvsz. minél előbb a valós életben kell folytatni, de arra hogy éppen beleszaladj valakibe, akivel amúgy sosem találkoznál arra jó lehet. Csak nem vég nélkül a cseten kell lógni és egy félig mutatott képbe belezúgni. :) Mikor mész a papírboltba vásárolni? ;-)
A főnökös sztroikon jókat derültem, mert pár évig én is éldegéltem a lakatosműhely milliőjében még annó a '90-es években. Szóval a közeg meg ez a főnöktípus ismerős, még picit nosztalgikus is volt. Fel is idézted a sok veretes művezetői megszólítást, hogyaszongya "Zoliúrba....ameg"... De azért a fusimelóját csak odahozta utána a főnök.
Tetszettek a zenék is. Nem teljesen az én stílusom, de a jazzes betétek kimondottan finomak voltak, köszi!
A kép meg sem nem tenger, sem nem Balaton. Ez kérem a Duna, az meg színesben se "szebb" (erősen hordalékos), a kép amúgy is csak egyfajta ritmikus tónusjáték, amihez szerintem a szín semit nem adott volna hozzá, inkább elvett.
Köszöntem az adást, és a képválasztást is!
Köszi Zoli, hogy meghallgattad:)