1-es villamoson, Árpád híd és Lágymányosi híd között félúton.

Ahogy látom, téged izgat ez a közlekedési helyzet a tükröződésekkel, a fényekkel, a játékokkal, az előző, mozgásos leckédnél is egy közlekedési helyzetet kaptunk, ez még inkább arra sarkall engem, hogy azt mondjam, hogy jó a megfigyelés, kompozícióban nem ártana pontosítani, hogy mi az, ami engem itt izgat. Itt látunk egy réteget, ami a belső tér konkrétsága az ablakkerettel, aztán látjuk az ablakban a belső tér tükröződését, de mivel ez egy ablaküveg, át is látunk rajta, és látjuk ott a másik villamost, aminél már le- vagy fölszállnának a várakozók. Tehát időben és térben is több sík van jelen, ez nagyon jó megfigyelés, nagyon szeretném, ha ezt a maga konkrétságában vennéd, de a mesét kell elindítani, hogy mi a fontos, melyik kapcsolati rendszer az, ami téged izgat. A sapkás bácsival és a mellette álló nénivel indul el egy mesetörténet? Hogy ők utána elmennek egy kiskocsmába, és megisznak egy deci bort, vagy az izgat, hogy ők egyedül leszállnak, és mi vágja őket odalent? Magadnak kell ezeket a kérdéseket föltenni még akkor is, ha ezek nem valós történetek. Lehet, hogy ezek az emberek nem is ismerik egymást, elég nagy a valószínűsége, de ettől még a véletlen és a te kamerád közös helyre tudja őket szerkeszteni, és el tudsz velük játszani, mint szereplőkkel, mint egy bábfilmben, vagy mesefilmben. Én ebbe az irányba próbálnálak téged vinni, hogy hagyd, hogy az a mese benned elinduljon, és ezt a mesét fotózd meg. Az ötlet egy csillag, és várom az ismétlést. (hegyi)
értékelés: