A 34. HetiHegyiben két kérést is teljesítünk. Hogyan fotózz mobillal, mire alkalmas és mire nem a telefonod, értékelhető-e fotóként az, ami ezzel készülhet. Illusztráció gyanánt nézd meg Gárdi Balázs képeit. A másik téma az experimentális fotográfia Feri heti feladata kapcsán, mitől az és mettől az, mi a jellemzője a kísérleti fotográfiának, és hol vannak azok a buktatók, amikkel a határterületen járva találkozhatunk. A festészet felől Fehér László, a fotográfia felől Farkas Antal Jama munkáit ajánlom megtekintésre. Az év utolsó adása ez, így békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk, legközelebb 2017-ben találkozunk. Kérek mindenkit, hogy használja a komment lehetőséget, kérdezzen, írjon, mert fontos a visszajelzés.

Hozzászólások

Kriszta, köszönöm a jelzést, igyekszem majd figyelni erre.

Engem érdekel ez az experimentális téma, szívesen látnék még ilyen témájú HetiHegyit példákkal. Nagyon tetszett, amikor korábban könyvből mutattál példákat illusztrációképpen, itt ezt hiányoltam.

A 365 speciális terep, részben azért, mert tényleg vannak, akiknek kísérletező hely, részben azért, mert kívül esik az elemzős-értékelős körön, így nyilván mindenki azt tölt oda, amit jónak lát, ritkán szólok bele, akkor csak, ha valaki kikerül a fotó körén kívül, vagy ha a kísérlete, ahogy írod, olyan irányt vesz, ami módosítással jó eredményt hozhat, de az alany beleragad valami kelepcébe. De az, hogy experimentális, vagyis rossz magyar fordítással kísérleti, nem jelenti, hogy ne lenne meg benne ugyanaz az esztétikai elvárás, mint bármi más területben. Én inkább a határterületi jelzőt használnám, mert a kísérleti valóban félrevihet.

A kísérlet az föleg hipotézis tesztelését jelenti. Ha nincs elképzelés arról, hogy mit fog csinalni az alma ha elengeded, akkor az alma leejtése nem kísérlet. Mondjuk lehet a hipotézis annyira tág elképzelés is, hogy van ami leesik, aztán addig próbálsz elengedni dolgokat amíg valami le nem esik. Ez utóbbi volt például jellemző Pasteur-re, meg mindazokra akiknek esetleg rajtuk kívül álló okok miatt nem volt meg a tárgyi tudása arról amivel dolgoznia kellett. Gyakorlatilag minnél pontosabban ismeri valaki az eszközöket amivel dolgozik meg az objektumot amin dolgozik, annal pontosabb hipotézist kell hogy tudjon megfogalmazni és annál hatékonyabb kísérleteket kell hogy tudjon elvégezni. A legtöbb kép ami a 365-ben látható kísérleti kép, még ha a hétköznapi nyelvben esetleg nem is hívjuk annak.

Akkor nem véletlenül kezdtem el megint vágyakozni a lomo után ezen a héten. Gy. Istvánnak írtam a dupla-expos képe alá:
"Először is: nagyon tetszik ez a kép nekem.
Erről a képről nekem 2009. jutott eszembe. Az én 2009-em, amikor első vizsgaidőszakom és egy kellemetlen szakítás után megvettem első saját digitális fényképezőgépemet és 2 (analóg) lomographyt is. Az egyik analóggal lehetett dupla expot is csinálni. Akkoriban kezdtem el foglalkozni a fotózással/fotókkal, de inkább terápiás jellegű volt, mint ahogy most is. Imádtam ilyen és ehhez hasonló képeket nézegetni. Digitális képekkel soha nem csináltam még dupla expo hatású képet (talán valamilyen telefonos appal kipróbáltam, de azok el is tűntek), a te képed miatt tudatosan most készítettem először. Ennek a pár sornak a lényege az, hogy eszembe juttattad az az időszakot, felszabadult voltam, jól éreztem magam és arra gondolok, hogy többet kellene foglalkoznom azokkal az analóg gépekkel. Mindig meglepetés, hogy mi sül ki belőle."
Úgy éreztem a héten, hogy digitális géppel és utómunkával nem tudok igazi kísérletező képet készíteni. Mivel nem volt lehetőségem aznapi képet előhívni, inkább olyat csináltam amit eddig még nem.

Demeter egyszerűbben fogalmazta meg amit itt elnyökögtem: a lényeg, tudd, mit akarsz elérni. :)

Köszönöm Zsolt, hogy e témával kapcsolatos dolgokról szóltál hozzánk. Azt hiszem, ha a feladat előtt értekezünk erről, nem kiváncsiskodtam volna tovább a kísérleti fotózásról, na de minden jó valamire. Főleg arra, hogy ne tévelyegjünk, mert ha el lehet tévedni valahol, az biztos, hogy e téren nagyon könnyű.

Új hozzászólás