Absztrakt természet

Köszönöm szépen a befogadást! Megvallom az első lecke nagyon-nagy fejtörést okoz, mivel 9,5 éve nem készítettem magamról önarcképet. Ezért az lesz a második bemutatkozó képem. Valójában ez tény leírja az egész hobbifotós mivoltomat: nem szeretek embereket fotózni, csak a természetet, a csendet, a harmóniát. Mindenben a természetet keresem. Még a vonalakban, a formákban is. Ez a kép pedig egy ilyen próbálkozás eredménye.

Üdv nálunk. Először a leírásra: alapvetően a fotóval foglalkozók nagy része gondolja úgy, hogy neki a kamera "rossz oldalán" nincs dolga, ő a fotós. Igen ám, de ha nem tudod, milyen a másik oldal, akkor hogy fogsz tudni érvényes portrét készíteni? És hát erre persze az is megoldás, hogy ahogy te mondod, nem érdekel az ember, nem érdekel a portré, nos, talán majd ezt később érdemes lenne mélyebben is megfejteni, miért van így, hiszen az ember a természet része, tehát ha nem érdekel, hogy fogsz a természettel tudni boldogulni az ember nélkül? Na, ami a képet illeti, ez egy jó, ötletes és ha akarom, humoros kivágás, absztrakció, és az benne a kiemelendő nekem, hogy úgy fotózod egy állat fenekét, hogy az nem egyből esik le a nézőnek, vagyis behúzod egy játékba, és amikor rájön, hogy mit is néz, már vigyorog, hiszen az ellenállását vagy idegenkedését legyőzted. Ez fontos. Némi bizonytalanság az élességgel van, látom én, hogy van, ami elég éles, hiszen az alján ott vannak a szőrök, de valamiért épp a strukturális rész az, ami mégis olyan, mintha nem lenne elég éles. Nem mondom, hogy harcolni kell a borotvaéles képekért, mert a fene akar állandóan olyat nézni. De itt valami gubancot érzek. Vagy az lehet, hogy az exponálás volt hosszabb és a test bemozdulása, a bőr mikromozgásai miatt lett ez, vagy az iso magas és a zaj tréfál meg, de lehet az utómunka is, vagy az, hogy a mélységélesség izé, nem tudom. Az a lényeg, hogy a kép is jó és az ötlet is tetszik. Várom a képeid, a folytatást. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Szeretnem kolcsonkerni ezt a kepet a szerdai Csabaliak radiomusorhoz, koszonettel.

ezrednél mozoghat, amit akar, nem sok vizet zavar, inkább lehet az az ok, amit Mészi ír, hogy ez a lencse ennyit tud kihozni, de érdemes esetleg tesztelni még, mi van, ha 8-as a blende vagy még nagyobb, mert az is lehet, hogy máshová mért éleset és kinn van a tartományból.

Olvastam a technikai talányt. Szerintem ez az optika 250mm végállásban a legnagyobb blendén ennyit tudhat. Kicsit javíthat a nagyobb rekeszelés, és a nem teljesen végállás használata.

De a lényeg persze amit észrevettél, az tényleg remek megfigyelés, nagyon jó formai játék, megvan benne az a plussz, amitől érdekes egy fotó!

Az élesség problémájának okára én magam se jöttem rá, pedig sokat törtem a fejem. Paraméterek: 1/1000, F/5.6, 250mm, Iso 100.
Hogy milyen távol volt a zebra, már nem tudom, de sokat elmond erről a Canon 100d (Aps-c) + Canon 55-250mm (250re tekerve).
A zebra bal oldalán látszik, hogy a hátsó lába közepétől kezd kiesni a kép az éles tartományból, szóval minimum a farok vonala éles kellett volna maradjon. Ha a kezem rezeg be, akkor megint minden mosott kellene legyen.

Szóval én a zebrára fogom, hogy megmozdult, elismerve, hogy nem csak rajta múlott a dolog, hanem rajtam is. :D

Szerencsére szeretem a kihívásokat, és úgy neveltek, hogy sose elégedjek meg a majdnem tökéletessel. Szóval már alakul a fejemben egy terv, csak idő kell a kivitelezéshez. :D :D

Üdv itt a téren.
Ha az első lecke zavar, (engem is zavart) annyit súgok, nem feltétlen kell annak az önábrázolásnak arcosnak lennie. Megmutathatod magad elsőre arc nélkül is. Ahogy a zebra is remekül meg van mutatva itt. Aztán majd meglesz az az önarckép is előbb utóbb.

Új hozzászólás