Ez egy alkalmi csendélet, az irány nem rossz. Én örülök annak, hogy Gime elkezdett ebbe az irányba is kicsit keresgélni. Esetleges, mert a véletlen hozta ezt Gimének össze, és a véletlen jó barát, de csak egy bizonyos szintig, és egy bizonyos lépcsőig juttat el minket, aztán faképnél hagy, onnantól kezdve a mi dolgunk az esztétikai korrekció. Itt is erről van szó. Sem a világítás, sem a háttér nincs igazán rendezve. Megint arról van szó, hogy egy jegyzetet kapunk, egy blog bejegyzést, ami tökéletesen elfogadható, de arra figyelni kell, hogy ha máshogy nem, a laborálásnál bizonyos dolgokat az ember gatyába kell rázzon. Én abszolút elfogadhatónak tartanám azt, hogy például a háttérből a kép jobb felső sarkából ki lehetne maszkolni úgy, hogy azok teljesen feketébe kerüljenek. Ez egy érvényes rendszer, a normál eljárású laborban is használtak ilyeneket a mesterek, ezzel nincsen semmi gond. Ha a megfigyelés helyes, akkor ez rekonstruálható otthon. Nem kötelező egy étteremben megtalálnunk ezt a pillanatot, ott nem biztos, hogy erre kellő idő van. Ha igen, akkor ott kell energiát fordítani arra, hogy ez rendben legyen. Lehet, hogy minket ott bolondnak fognak nézni, de a kép megvan, és ennek az öröme feledteti ezt a problémát. Erre most azért adok egy csillagot Gimének, mert várnám az ismétlést is. (hegyi)
értékelés:
Hozzám közel állnak a "hirtelen ötletből" készült képek.
Szerintem ez megérne annyit, hogy otthon újratold nyugodt körülmények között.
Abrosz van, porcelán van, fény van. Csak türelem kell, meg szándék.
És akkor nem lennének esetlegesek az osztások, a háttérben megjelenő fények, hanem tudatosak és konzisztensek.
Egy két óra rámegy egy képre, de megéri. Nekem legalábbis megérte.