Alkonyzóna

Alkonyzóna

A gondolatot értem, a megoldással nem értek egyet. Két fő irány van, ami miatt nem. Az egyik az, hogy hiányzik a derítés. Akármennyire szép élfényeket hoztál, és akármennyire szép ez a kontrasztos struktúra, ami létrejön ezekkel a szőröcskékkel, akkor is kell a térbeliség miatt ellenpontozni, tehát, nem hagyhatjuk ennyire bebukni a formát, ez így nem működik, mert bedöglöttek a színei, a tere. Másrészt nem mindegy az, hogy mi hova kerül egy ilyen négyzetben, most valamiért kiszorult ő ide a bal alsó részre, és nem nagyon értem, hogy miért. Az elforgatást sem nagyon értem, tehát, hol van ennek a dolognak a belső függőlegese, a belső horizontja, ez most számomra nem világos, és esetlegesnek érzem ezt is. Ami még egy kérdés, hogy mi ez itt az előtérben? Tehát, hogy ez a fotós mellszőrzete, és onnan fotózott kifelé, vagy én nem tudom, hogy mi akar ez itt lenni, de engem zavar az értelmezésben, így nem tudok vele mit kezdeni. Ezt a képet most ezeknek a szőröcskéknek kellene elvinniük, ők meg is próbálják, de azért lássuk be, hogy ők önmagukban nem lesznek elegek ehhez a feladathoz. Ahhoz, hogy felszabadultan működjön ez az üzenet, ahhoz, hogy megkapják a maguk helyét ebben a struktúrában, ahhoz az is kell, hogy a kompozíció stabil legyen, az is kell, hogy indokolható legyen az, hogy milyen döntést hoztam, és nem árt, hogy ha világításban erre az egészre rásegítek. Ráadásul az egyik virág abszolút jól értelmezhető, de ennek úgymond a segédje, aki a bal oldalon van, ott valamilyen egészen furcsa dolgok történnek. Tehát, van egy virág, ami értelmezhető, és aztán van egy másik, ilyen összebogozódott valami, ami nem tudom, hogy micsoda. Úgyhogy ezek azok a kérdések, ami miatt ezt én visszaadnám ismétlésre. (hegyi)

Hozzászólások

Zolikám, te hisztiztél, nem én, már bocs, most is te zárod le a beszélgetést, szóval így valóban nem sok értelme van, ha be vagy sértődve. Másél órát vártál a megfelelő fényekre? Elég lett volna egy is, és akkor nem megy el a fény a fenébe, avagy még várni egy keveset, és akkor megvan a kontúrkép. Ha ezt eldöntötted volna előre, hogy kontúr vagy sem, meglett volna az időpont is.

Igen fontos az expóidőpont, csak 1,5 óráig vártam a megfelelő fényekre. :) És leírtam magam is az előbb a tükröt. A 3. bimbót meg azért sem törtem le, na.

Másrészt Zsolt nem térdrerogyást várt itt senki. Ne akard ezt rámkenni, ne tereld személyes sértés irányába kérlek -- így nincs értelme ezt a diskurzust folytatni. Rendben nincs jól megoldva, felejtsük el, lapozzunk.

Zoli, jóllehet az én megközelítésem annyiban más, mint a tiéd, hogy én már csak tudatlanságom okán se rogyok térdre egy kis virágtól, ha az nincs jól megoldva. Számomra sem a tömegelhelyezés, sem a formai megoldás nem indokolt. Nem áll össze. Nem kell több négyzetmétert átrendezni Zoli, elég ha azt a keveset, ami a képen látszani fog, képpé rendezed. Itt most ha nincs az előtér maszatolása, ha a világításnál megkapja azt, amitől térbelivé válik a forma, avagy ha csak a kontúr érdekel, akkor amellett teszed le a voksod, akkor a dolog adta volna magát. Ez se nem kontúrrajz, se nem térbeli, egyszerűen nincs megoldva a világítása. Erre több lehetőség is adódik, vagy mesterségesen lámpával, tükörrel, de gyanítom, hogy az exponálás időpontjának megválasztása is fontos lenne, azaz ha kevéssé megy le a nap, akkor nem bukik be így a dolog. Véleményem szerint egyszerre akartál több mindent megoldani egy képpel, nem hoztad meg azt az alapvető döntést, ami aztán irányította volna a munkát, hogy ez most a szőröcskék miatt érdekes, vagy a virág felismerhetősége miatt, vagy a helyszín miatt, vagy egy lírai üzenet akar lenni. Márpedig ha te nem döntöd ezt el, helyetted a néződ se fogja tudni. Én szívesen vitatkozom azon, hogy mi a végeredmény, de azon nem tudok vitatkozni sem, ha fejben nem dől el valami még az exponálás előtt, és utána meg szegény kisvirágnak kéne a hátán elvinnie egy sztorit.

Ez a kép pl. már nem 1.8/50 és nem a tökig kinyitott blendéről van szó. És persze minimálisan itt is rendezek, de egy képnél sok esetben az ember nem rendez át több négyzetméter élőhelyet, mert még belelóg a háttérbe valami. Volt olyan kép ahol a vízcseppek csillogása kedvéért több négyzetmétert belocsoltunk, beporlasztottunk, és meseszép lett, szóval hidd el nem ezek ellen vagyok, csak mindig az adott helyzet adja meg a mértéket amíg el lehet menni.

A legtöbb itt kritizált képben van vagy órányi rendezgetés, beállványozás, stb. Ez mégsem olyan "tájkép" kategóriájú természetfotó akarna lenni, nem is biztos hogy ezeket itt érdemes úm. közzétenni, mert eleve más megközelítéssel dolgozik az ember egy ilyen képen mint egy sportfotón.

És nincs természetesen bajom a humorral, de néha az értetlenkedést olyankor is bedobod, amikor tök egyértelmű a nagy többségnek mit látunk. Ettől sokszor tűnik olyannak, mintha csak hülyére vennéd az illetőt -- ez meg nem feltétlenül vicces. A nem ösztönzőt arra értem elsősorban, hogy az úgy csinálok mintha nem érteném és utána ezen át fanyalgok, az sokszor nem visz előre, és inkább hat zsigeri fikázásnak (bocs). Itt is elég, hogy zavaró az előtérben a homály. Én ezt el is fogadom, de takarás nélkül zavarosabb volt -- l. a fent is említett tudatos tereprendezést. Ok, nem tetszik így -- vettem az adást.

Zoli, leírhatom a dolgokat nyersen is, ha neked nem ösztönző, hogy inkább a humor felől veszem el az élét a kérdésnek, mintsem, hogy azt kérdezzem, hogy ez a kép szerinted kompozícióban mitől kellene hogy működjön? A szőrökön kívül döglött a virág, nincs plasztikussága, tere, formája. Én értem Zoli, hogy a természetet védeni kell, de még a természetfotósok (akik többsége nem vaddisznóként tarol) is komponálnak, rendeznek, kiemelnek azzal, hogy kiveszik a zavaró dolgokat a képből. Aztán visszarendezik, ha arra szükség van, de a kép készítésének idejére bizony rendezőkké kell válni, nem elég az, hogy a blendét kinyitod tökig, hogy majd az megoldja helyetted.

Kedves Zsolt! Ha nem gond egyben mondok köszönetet az elemzésért. Az látszik mindegyiken, hogy nagyon nem egyről beszélünk, nagyon nem vagyok "értve".

A kép alja nem, nem a mellszőrzetem. Előző képnél már leírtam, nem ismétlem ha nem gond. Tudom hogy szereted tudatosan provokálni az embert, hogy nem értesz valamit amit pedig igen, de hadd jegyezzem meg halkan, hogy ez nem feltétlenül működik mindenkinél ösztönzően. Ha a mellszőrzet lenne akkor az megnyugtatna? :) Node maradjunk a tényszerű dolgoknál szerintem.

Kiindulási alap: természet, és nem műterem. Fény a nap, amit akkor tudott napnyugtakor.
Nyilván kényes a kép az expóra, mert vagy fehérre égeted a szőröket, vagy erősen bebuktatsz mindent.Ennek fényében a derítésről, ha nem gond visszakérdeznék. Zsolt, szerinted ha ez egy nappal szembe fotózott kép, ami talán egyértelmű a szőrökön látható fény miatt akkor ugyan mitől látszik a virágok lila színe a sötét oldalon, ha nem a derítéstől?? De ne legyen kétség: igen, egy kis zsebtükörrel visszatükröztem a napfényt a virágok fejére amolyan szúrófényként. Ennél több szerintem nem nagyon kell rá, de ezen lehet vitatkozni.

Mi a függőleges egy 30-40 fokos domboldalon, kusza fűszálak, nem függőlegesen növő virágok között?? Nekem így tűnt normálisnak, hogy mintegy behajol picit a képbe a nagyobbik virág.

Köszönöm István! Ezek leánykökörcsinek.

Az előtérben tudatos a homály -- el kell valahogy dugni a képszél és a virágszár metszését, mert az otromba képileg. Az lehetséges hogy ez a verzió kicsit világos lett, ezért zavarhat,
Amúgy fűben hasalva az ilyen hatás eleve. Adottság, nekem még hangulati elem is.

Szerintem ez egy nagyon szép fotó a növénykéről, nagyon szépen mutatja tulajdonságait, picit kár hogy itt az előtérben betakar valami. A neve hiányzik nekem, de te biztosan tudod... :)

Új hozzászólás