Dóra, ez egy nagyon személyes üzenet és én nagyon örülök neki, hogy beengedsz a magad környezetébe és beengedsz a magad gondolatai, álmai, vágyai közé. És ezért már most az elején leszögezem, hogy megvan a 3 csillag. És megvan a leckemegoldás is. És én azt kérném, hogy ezt a képet próbáljuk meg megismételni. Mert nem nagyon értem, hogy miért van az, hogy háttal ülsz a fénynek. Ugyanis, ha megfigyeled, most a világosabb részek, amelyek hozzánk közelebb esőknek érződnek és ettől nagyobb hangsúlyt kapnak, és két ilyen világos rész van, a lepedő és az ágy, meg a sípcsontod, a lábaid. Ha nézed a monitort, ha letakarod a kezeddel a lábad és az az alatti részt, akkor egy nagyon finom önportét kapunk. De a kettő most elválik egymástól. Van egy tárgyias megközelítése a lábnak, az ágyon és ez is nagyon szép. Egy pici derítés még lehet, hogy nem ártott volna, de a lepedő is deríti a lábadat, tehát tulajdonképpen ez egy szép struktúra. És aztán itt elválik a kép ketté, és van a fölső része, ahol megkapjuk magát az önportrét, egy nagyon finom rezgésekkel dolgozó képet. Igen ám, de a kettőt jó lenne valahogy egy szintre hozni. Kettő eset lehetséges. Az egyik, hogy visszafogsz valamennyit abból a fényből, ami most az ágyra kerül. De ha onnan visszafogsz, akkor nincsen derítésünk. Mégis valamennyit vissza lehet ebből venni – takarással. Tehát a fény útjába teszel egy paravánt, vagy egy széket, vagy valamit fölrajzszögezel az ablakra, nem tudom, mert a helyszínt magát nem ismerem, mindenesetre megoldható, hogy oda kevesebb fény jusson. A másik megoldás és a másik irány, hogy meghagyod ezt a fénymennyiséget, és akár egy lámpával az arcodra egy kicsit világítasz, meg a mellkasra, tehát hogy visszaadsz abból a fényből, ami most az egyik oldalról viszonylag nagy mennyiségben bejön, hogy a másik oldalon nem az árnyékba ülj, mert bár álmokról beszélünk, de azt mondom, hogy ez csak egy része a közlésnek, a másik pedig az, hogy képileg ennek kiegyenlítettnek kell, hogy legyen. Nem lehetnek ekkora tónusugrások, pontosabban lehetnek, de akkor elviszed a fókuszt arról, hogy miről akarsz beszélni. Ez olyan, mint hogyha most az egész tested tulajdonképpen a lábadat szolgálná. És még egy dolog, hogy most az egyik kezedet elvesztettük. Átfoghatod vele a térdet, a bokád, beletúrhatsz vele a hajadba, ez már a te dolgot, de elkezdhetsz vele dolgozni. Tehát én azt mondom, hogy azt neked kell tudni, hogy neked mi a fontos: az önmegmutatás, vagy annak, amit itt a cím mond, az álmoknak a megmutatása. Ha az álmoknak, akkor kevesebb fénnyel lehetne dolgozni, akár hosszabb expozícióval, de akkor valamennyit az arcból érdemes lenne visszaadni. Ne hagyd ezt abba és én kérlek, hogy ezen az úton most menjünk tovább, ne tegyük félre, hanem ezzel dolgozzunk, jó? Tehát a 3 csillag és a leckemegoldás megvan azzal a felhívással, hogy kérlek, hogy ismételd ezt a leckét, ebben a beállításban. (hegyi)
értékelés: