A kép egy abszurd és szürrelis de belsőépítészeti geget mutat, egy lábas fürdőkádat, amelynek az oldalát kivágták és kanapéként üzemel. A kép egésze valójában enteriőr, nem a házi feladat csendélet rovatába tartozik, enteriőrként meg nincs feladva ilyen lecke, szorgalmiként tudom értékelni a képet, és továbbra is azt mondanám, hogy beszéljetek a csendéletről, félreértések vannak. Ha viszont mint enteriőr szemlélem és mint szorgalmi, akkor nagy kérdés, hogy a fotós mit ad hozzá ahhoz a látványhoz, amit a belsőépítész, a dizájner megálmodott. Minden az, ami valójában a dizájner álma, víziója, a beállítás, a fények és a tárgyak rendje, tehát enteriőrként az emlékkép kategória ez a munka. Ilyenkor ha nem félünk, hogy a teremőr megver minket, akkor azért nem árt a fotósnak is hozzátenni valamit a látványhoz, egy csokor virágot odadobni, vagy egy embert beleültetni a kádba. (szőke)