Ez jellemez igazán engem... az alvás. Mindenhol csak alszok, itthon, suliban, buszon, villamoson, nagymuteréknál... lételemem az alvás, és valahogy ez a dolog ír le a legjobban. Próbáltam kicsi poént is belefűzni, de most valahogy nem jött az ihlet. Remélem elfogadható önarcképnek, bár próbálkoztam egyszerű szemből készített képpel, az nekem túl snassz. Abból valahogy nem tudom kihozni azt ami bennem van. Ebben sem igazán, de legalább a humor apró porcikája megragadt benne.
A kép címével egy kicsit bajban vagyok, mert a tanulás ebből nem annyira jön ki, de elhiszem bemondásra, hogy itt valami ilyesmi helyzet lehet. Jó a ritmus, izgalmas az a beállítás, amit hoztál, jók a fények, ezeknek a játéka, dinamikus, és ez azért tetszik, mert magának az alvásnak formában sikerül ellentmondani, sikerül egy olyan feszültséget fenntartani a képben, ami a nézőt nem altatja be attól függetlenül, hogy maga a modell alszik. Ez mindenképpen erénye ennek a képnek, jó önportrét kaptunk, megvan a kettes lecke, várjuk a folytatást. (hegyi)
értékelés:
Alvás című műsoromhoz ezt a fotódat választottam ajánlóképnek, tisztelettel.