Az mindenféleképpen látszik, hogy valamilyen tevékenységben van a kutya, bemondásra most elfogadom, hogy ő mosakszik, nagyon szorgoskodik, ez tényszerű, hogy valamivel nagyon el van foglalva, de ez másodlagos. Ha a cím utal rá, rendben van. Nem ez a nagy kérdés, hogy ő most mosakszik, vagy valamivel játszik, hanem az ő jelenléte a lényeges és az ő jelenléte itt nagyon határozott. Nem csak attól, hogy a mélységélességet hogyan választottad meg, hanem attól, hogy a színvilágban, az utómunkában, a nézőpontban, a horizontban, ezzel a belső világban, ami az ajtó mögött látszik, és a világításban összeáll valami történet. Nyilvánvalóan mindenki máshogyan fogja ezt a mesét elmondani, de van mese. És ennek a képnek itt a lényege. Azzal, hogy a kinti világot is jelzésként szerepelteted az ajtófélfával, hogy abszolút látszik az a hívogató belső melegség, ami ebben a szobában van a fények által, a megvetett ággyal, azzal, hogy ez az egész ráadásul olyan, mintha egy filmrészlet lenne, nagyon érdekes hatása van ennek az utómunkának, amit itt véghezvittél. Ez az egész együtt így mesélni képes egy viszonyrendszerről. Mégpedig arról, ami a házi kedvenc és a gazdája, vagy a környezete között létrejön. És nyilván, ha van értelme ennek a leckének, akkor az itt keresendő, hogy ezeket a történeteket megtaláljuk, és megpróbáljuk képi eszközökkel megfogalmazni. És ennek nagyon örülök, hogy – legalábbis az én számomra – ez sikerült! Megvan a 3 csillag, és megvan a leckemegoldás is. (hegyi)
értékelés: