Én sem gondolom ördögtől valónak a vágást :) De azért mindig törekszem arra, hogy megfelelő legyen a képkivágás már az exponáláskor. Főleg ha tudom, hogy fontos a minőség. Itt persze nem a minőség volt a cél ;)

Attila, az nem baj, ha nem megy az orvoslás metszésvisszaállító módja, ilyenkor marad a tradicionális metódus. Az ismétlés. :) Én nem osztom azt a nézetet, hogy csak a teljes képkocka használható és minden vágás ördögtől való, hiszen a képarányokat a film, vagy az érzékelő mérete adja, ami olyan, amilyen, a fotós pedig szabad alkotó, tehát akár felül is írhatja a gyártó által, vagy a technikai divat által sugallt arányt. Magyarán: a többől még mindig lehet vágni, a kevéshez nem lehet ragasztani.

Köszönöm Zsolt! Egyetértek a javaslatoddal. Sajnos orvosolni nem tudom, ezek a képeim egytől-egyig vágatlanok...