Angyalka a polcon

Angyalka a polcon

Én többnyire csak kétféle képet tudok csinálni. Az egyik az észrevevős mint pl. ez, a másik az elképzelt, az a legutóbb feltöltött képem. Talán az észrevevős képeim a népszerűbbek. Valahogy tükröződik a pillanat varázsa a nézőkben amikor megnézik, vagy valami ilyesmi. Az elképzeltet (kis iróniával) időnként magam sem értem. :)

Megleptél Feri, bevallom, nem ismertem ezt az irányt nálad. Jó ez a kiragadott pillanat, van az egésznek egy nagyon furcsa kettőssége, mert tulajdonképpen ez egy vidám kép, de a kemény kontraszttal van valami szívszorító is az egészben. Jó ez, jó a ritmus, és nagyjából a tömegelhelyezés is jó. Azt azért úgy megkérdezném, hogy miért hagytad a kép bal oldalán azt az oszlopot, ami valószínű, hogy szintén a szekrény része, de ha meghagyod, és nincs azzal baj, de akkor tónusban hozd visszább, vagy pedig, akár lesötétíthető ez az egész, és akkor megmarad ez az enyhe trapéz formánk. Szóval az ott nekem egyedül a kérdés, de ez egy jó kis enteriőr részlet. Megvan a 3 csillag, bár nem annyira jellemzően tárgyfotós lecke ez, inkább egy enteriőr, egy hangulat. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Kedves Ferenc,
hétfő esti Friss című műsoromhoz választottam ajánlónak ezt a képed, mert nagyon kedves. Remélem a műsor is az lesz :)

Tetszik ez a kép! Neked van bátorságod ilyen erős fénykontrasztot használni. Én ilyenkor mindig megijedek és elrontom a képet a kiegyenlítéssel.

Ezekben a tartalmi kontrasztokban mindig van nekem szomorúság is, kifejezett ilyen valós kontraszt helyzetben. Valami finom hiábavalóság-rezdülés. Rám így hatnak az ilyen pillanatok, de át is szállnak, nem mélyülnek drámává.

Nagyon jó! Tetszik. Jó, hogy "észrevetted". :)

Új hozzászólás