Azt kell mondjam, hogy talán ez a képed az, ami beállításában és hatásában az utóbbi idők legeltaláltabb önportréja, jól hozza azt, amit mutatni akarsz és a hasonulás is rendben van, mert nem erőltetett és nem pantomim, de egyben ez a kép az, ami tónusaiban a leginkább kívánná, hogy ezt a kopogós utómunkát újragondold. Ugyanis Arbusnak voltak középtónusai. Itt meg azokat meggyilkolásztad. Ahogy a kékes színtorzulás is távolságtartó, tehát ellene dolgozik annak, amit a megidézett szerző közölni akart a világgal. Szóval én azt mondom, hogy ha megvan az eredeti RAW, érdemes lenne ezt újragondolni, hagyni fekete-fehérben, és a túlhúzott kontrasztot is helyére tenni, mert megérné. (hegyi)