Érdekes ez a kép, tele van feszültséggel attól, hogy látjuk egy viszonylag nyugalmasabb részét a víznek, ez a kékeslilaszerű, egészen tintaszínű részt, aztán látjuk az egészen türkizes habot, és aztán a hullámot, ami jön a part felé, de abban az állapotban sikerült lefényképezni, amikor nem lehet tudni, hogy mekkorát fog ez itt csobbanni a parton. Ráadásul látjuk magát a nyugalmas partot, mit sem sejtünk, és jön ez a hullám, és a fene tudja, hogy mi fog történni, talán kis mini cunami. Szóval nekem tetszik. Mindazzal együtt, amit mondok, lehet, hogy egy tizedmásodperccel később exponálva már ez a forma az elején lehet, hogy többet tud mutatni, most olyan, hogy ide ki vagyunk hegyezve erre a púpra. Lehet, hogy annyi a trükkje, hogy ha egy ujjnyit elmozdul a kamera fölfelé, akkor már megoldódik az én problémám, hogy ott is az az előtér, lehet látni azt, hogy ez egy part, a feszültség megmarad, de talán többet kapok a háttérből, a vízfelszínből. Mintha egy ilyen kis bizonytalanság lenne bennem a képet nézve, de tetszik, megvan rá a három csillag, ez egy jó Víz lecke megoldás, de azért várok ide beküldést tőled. (hegyi)
értékelés:
Jó szinek - már szinte valószinütlenek, különleges fényviszonyoknak kellettek hozzá, de az oceán tud ilyet is. Jó lenne kicsit többet is látni felül belöle. A hullám ahogy bukik, ahhoz viszont hangoskép kellene... :-) (Viszont nem világos nekem a parton a barna massza.)
..
A Nagy vagy a Felfoghatatlan? című Törökösenemhez ezt a fotódat választottam ajánlóképnek, köszönettel.