Jaj, ha ezt az Anna meglátja!
Nagyon érdekes ez a kép! Azért, mert két abszolút technikai rész közé kerül a fej, de formában, hisz a fej is egy kerek forma, a lánckerék is az és a kerékpár kereke is, tehát a ritmus, az abszolút jól érzékelhető. Két problémám van, az egyik az, ami a homlokra került, mint árnyék. A másik, kisebb problémám a lánckerékhez benyúló fa, vagy fűszál, vagy kis kórócskának az ágacskája. Szóval ez a kettő az, amit én kiküszöböltem volna, legfőképpen a homlokra került árnyék az, ami nekem nagyon erős. Ahhoz túl határozott forma, hogy ne vegyek róla tudomást, úgyhogy ez az egyetlen, amire oda kell figyelni a későbbiekben, mert maga az üzenet az abszolút jól érthető. Mindazzal együtt, hogy van ennek egy primér közlése, hogy ’elmentem bicajozni, aztán be kell állítani a fékbowdent, mert majdnem elestem’, de közben azért ez nem erről szól elsősorban. Pont az áttételessége és a formai áttét miatt abszolút értelmezhető az az irány, amit mutatni akarsz és van ennek egy humora és egy iróniája, ez nagyon jó. A kivitelezés most emiatt az árnyék miatt nem százas. Azért én megadom rá a 3 csillagot és a leckemegoldást is, azzal, hogy kérnék még erre a leckére képeket. (hegyi)
értékelés:
Arról van szó, hogy neked kell eldöntened, miről legyen szó. Vagyis ha sárosat akarsz, akkor sározd össze, amit kell, ne kíméld magad. Ha a sár és a tisztaság ellentétpárját, akkor az egyik legyen erősen sáros, a másik meg nagyon tiszta. Ehhez kell hogy meghatározd, mi a sár és mi a tiszta. Így valahogy.
Igen-igen és ez nem derül ki a képből! Én úgy éltem meg, hogy egész vasárnap dagonyáztam. Ezzel szemben a képen egy piszkos bringa van, meg egy tiszta arc. A hangsúly az arcon van, tehát ez egy tiszta kép és nincs helye benne az említett zavaró elemeknek. Bár elég direkt lett ez a gondolatmenet, de erről van szó körvonalakban?
Igen: latyakos, saras, agyagos. Lehet, hogy ez is egy különbség az élmény és a fotó között. Bár a bringán látszik a kosz. Ezért keményen meg kellett dolgozni! :-)
Köszönöm szépen az értékelést!
Nagyon örülök, hogy a kép üzenete "működik". Külön köszönöm a technikai észrevételeket. Bevallom én úgy éreztem, hogy az árnyék és fűszál belefér ebbe a világba. Az árnyék törvényszerű, de biztosan el lehetett volna kerülni pontosabb helyezkedéssel. 10 másodperces sprintek voltak a fényképező és a bringa között, a végén vízszintes vetődéssel. Két menet között meg a fekvő röhögés, hogy ez mennyire vicces élethelyzet. Nekem agyagos és mocskos ez a kép és nem érdekelt az árnyék, mert életképként tekintettem rá. Bár tudom, hogy egy szint után le kell vésni az élményt és csak a képet szabad nézni önmagukban. Néha nem sikerül, tanulni jöttem. Köszönöm, Csaba
Nekem erről a képről az Édes élet c. film ugrott be elsőre. Bár történetben nem biztos, hogy igaz a hasonlat. De talán a stílus miatt. Nagyon tetszik a fotó, azt hiszem kezdem megismerni a belsődet a képeid által. Megfigyelhető egy ív, ami összeköti ezeket a képeket. Ez az ív számomra szimpatikus, kellemes. Grat!
A homlokodon az árnyék kicsit indiános ;)
Vettem, köszönöm